Kárpátalján 2011 óta puskaporos a hangulat a nemzeti ünnephez közeli időpontokban, de még soha nem előzte meg az ideihez hasonló feszült várakozás és óvintézkedések sorozata március 15-ét a megyében. Sokáig még az emlékezések megtartása is erősen kérdéses volt. Az időpontot idén Kárpátalján is szabadnappá nyilvánították, igaz, korántsem a magyar ünnep apropóján.
Míg Kárpátalja magyarsága az 1848-as események előtt hajt fejet, az ukránok Kárpát-Ukrajna egy napon át tartó függetlenségéről s a Kárpátalja visszacsatolásakor bevonuló magyar reguláris hadseregnek ellenálló ukrán elesettekről emlékeznek meg. Az adott eseményt a nacionalista csoportok érzik leginkább magukénak, s gyakorta a történelmi tényeket megmásítva próbálják felhasználni azt a magyar–ukrán viszony destabilizálására.
A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt a jobboldali sajtóorgánumokkal karöltve
az 1939. március 15-én Kárpátaljára vonuló magyar honvédeket rendszerint fasiszta megszállókként jellemzik,
míg a helyi védőket – az atrocitásokat eltúlozva – a végletekig heroizálják. Gyakran a jelenlegi kárpátaljai helyzettel hozzák párhuzamba az akkori történéseket, ami korántsem kedvez a helyi magyarság, illetve a magyar kormány megítélésének. Kárpát-Ukrajna hívei minden évben a Huszt melletti Vörös Mezőn állított emlékműnél tartanak megemlékezést, amelyet 2009-ben állami szintre is emeltek.
A szélsőjobboldali Karpatszka Szics 2011 óta tart fáklyás felvonulást az évfordulóhoz közeli dátumon Ungváron,
ahol évről évre újabb emlékezetes szlogenekkel kápráztatja el a nagyérdeműt. 2016-ban például a Késhegyre a magyarokkal!, 2017-ben a Tanuld meg idegen, itt ukrán a gazda! lózungokat harsogták a maszkok mögé rejtőző, többnyire fizetett egyetemistákból álló fiatalok.
Idén a huszti és az ungvári megmozdulást is március 17-re tűzték ki. A Karpatszka Szics tagjai közösségi oldalukon örömmel konstatálták, hogy megmozdulásukhoz több civil, illetve félkatonai szervezet is csatlakozik, ugyanakkor – a Szvoboda párttal egyetemben – nyilatkozatban tudatták, hogy semmilyen formában nem fogják szabotálni a helyi magyarok megemlékezéseit. Ám közölték azt is: fizetett provokátoroktól tartanak az ünnepen, akik a magyar kisebbség elleni megmozdulásokkal próbálhatják destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.
Nem csak a nacionalista szervezetek tartottak atrocitásoktól. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a napokban közleményben figyelmeztette a magyarországi csoportokat és egyéni utazókat, hogy
március 16–18. között lehetőleg ne utazzanak Kárpátaljára, különösen Huszt, Ungvár, illetve a Vereckei hágó környékére, hogy elkerüljék az esetleges provokációkat.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarság Kulturális Szövetség elnöke a beregszászi megemlékezésen arról számolt be, hogy napokig arról tárgyaltak a megyei vezetéssel, illetve a rendőrséggel, hogy egyáltalán megszervezhetik-e a kárpátaljai ünnepségeket. A hatóságok végül arra jutottak, hogy képesek a helyszínek biztosítására.
A rendvédelmi szerveknek volt tennivalója: az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai március 15-én délelőtt közel harminc, Lemberg irányából Kárpátaljára tartó, késekkel, baseballütőkkel és bokszerekkel felszerelt személyt tartóztattak fel a megye határában. Ihor Moszijcsuk, az ellenzéki Radikális Párt parlamenti képviselője pedig arról számolt be, hogy egy nappal korábban 18 személyt állítottak elő a hatóságok, akik a magyar megemlékezéseket szabotálták volna. A fokozott rendőri jelenlét végül – ez napjainkban sajnos nem magától értendő – meghozta eredményét: atrocitásoktól mentesen emlékezhetett meg nemzeti hőseiről Kárpátalja magyarsága.
