Miközben Európában a szibériai eredetű hideggel küzdöttek február végén – a britek el is nevezték „keletről jött szörny”-nek –, az északi sarkkör (Arktisz) kutatóiban komoly aggodalmat keltett a területen mért téli hőmérséklet. Minden idők legmelegebb tele volt ugyanis a 2017–2018-as ebben a régióban – derült ki az Egyesült Államok meteorológiai közléséből.
Az amerikai óceán- és légkörkutató intézet (NOAA) januárban még azt közölte, 2018 első hónapja a La Nina légköri jelenség hűtő hatása ellenére az ötödik legmelegebb január volt 1880 óta. 1977 óta az idei volt az egymást követő 42. január, és 1985 januárja óta az egymást követő 397. hónap, amikor az átlaghőmérséklet magasabb volt a XX. századi átlagnál.
És ez csak a január volt, az amerikai szárazföldi mérőállomások legészakibb tagja, Grönland északi szélén 60 órát töltött a fagypont felett februárban. Korábban csupán két olyan alkalom volt februárban valaha, amikor fagypont fölé ért volna a hőmérő higanyszála annál az állomásnál. Az Arktisznál összesen közel három tucat mérési pont található, ezek közül tizenöt legalább 5,6 Celsius-fokkal mért többet ezen a télen, mint az átlagos hőmérséklet. Ruth Mottram, a Dán Meteorológiai Intézet klímakutatója az Associated Press (AP) hírügynökségnek elmondta, a februári hőmérsékleti értékek ahhoz voltak hasonlatosak, amilyeneket májusban szoktak mérni.
Nemcsak a hőmérséklet döntött rekordokat, hanem a tengeri jég kiterjedésének mértéke is rekordalacsony volt. 5,4 millió négyzetkilométeres felülete 62 ezer négyzetkilométerrel volt csekélyebb a tavalyi rekordnál. Az elmúlt harminc éves átlaghoz képest még nagyobb a különbség: 521 ezer négyzetkilométeres. – Őrület, egyszerűen őrület. Ilyen hőhullámokat én még életemben nem láttam – jelentette ki az AP-nek nyilatkozva Mark Serreze, a Colorado államban működő Országos Hó- és Jégadatközpont igazgatója. Mint mondta, a tengeri jég az óceán vizéből alakul ki és abba is olvad vissza. – Az elmúlt télen kialakult tengeri jég túlságosan vékony, nagyon könnyen el fog olvadni nyáron – jelentette ki Serreze.
A jelenségek okát egyértelműen a klímaváltozásban látják a kutatók. Az északi sarkkörön mindig is ingadozott a hőmérséklet a légköri örvények erejének változásai miatt. Ha ezen sarki örvények erősek, távol tartják a délről érkező meleg légáramlatokat, és hidegen tartják az egész régiót. Az elmúlt években a hőhullámok azonban egyre gyakoribbak és hosszabbak lettek. A sarki örvények léte a sarki és délebbi területek hőmérséklet-különbségétől függ. Ám a sarkkör sokkal jobban melegedik, mint a Föld bármely más pontja, olvad a jég, növekszik a vízfelület és mindenütt nő az átlaghőmérséklet. Az így kialakuló ördögi kör miatt a kérdés az, hogy e jelenségek a sarki örvények gyengülését, vagy akár esetleges eltűnését eredményezik-e. Ha utóbbi, akkor további felmelegedés várható majd.
– Az Arktiszt gyorsuló felmelegedése miatt arra számíthatunk a következő években, hogy szaporodnak a korábban nem tapasztalt időjárási jelenségek – jelentette ki a brit baloldali The Guardian napilap online kiadásának Robert Rohde, a Berkeley Earth nevű nonprofit klímakutató szervezet egyik vezető tudósa. Hasonló véleményen van Jesper Theilgaard, aki negyven éve meteorológus, ő a lapnak azt állította, a hőmérsékleti problémák nemcsak az emberek, hanem az állatvilág számára is rendkívül megnehezíti az életet.
