Tiltakozók követelték a kormányfő lemondását, miközben a rendőrség szoros gyűrűbe vonta az épületet, ahol pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) éves kongresszusát tartotta.
Abénak a legsúlyosabb politikai válsággal kell szembenéznie, amióta 2012-ben kormányra került. Tavaly ugyanis botrány robbant ki, amikor kiderült, hogy kedvezményes áron vásárolhatott állami tulajdonban lévő telket az az iskola, amelynek a miniszterelnök felesége, Abe Akie egy ideig a tiszteletbeli igazgatója volt.
„Ez a probléma megingatta az embereknek a kormányzatba vetett bizalmát” – mondta Abe a kongresszuson. „Mint a kormány feje, átérzem a felelősségemet, és szeretnék őszintén bocsánatot kérni az emberektől” – tette hozzá.
Abe ígéretet tett a tények tisztázására és a hasonló esetek megelőzésére, hogy ne rántsa magával az egész kormányt, de nem mondott le.
Tagadta, hogy ő vagy a felesége beleavatkozott volna az adásvételbe. Korábban pénzügyminisztere, Taro Aszó beismerte, hogy a tárca okiratokat hamisított az ügyben.
Közvélemény-kutatási adatok szerint Abe kormányának népszerűsége 31 százalékon állt, a megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a kormányfő valamennyire felelős a történtekért.
Az olvadó népszerűségi mutatók meghiúsíthatják Abe reményét, hogy harmadszor is megválasztják a Liberális Demokrata Párt élére szeptemberben, pedig győzelem révén ő lehetne a leghosszabb ideje kormányon lévő japán miniszterelnök.
A pártkongresszuson az LDP elfogadta az Abe által tavaly kezdeményezett, az önvédelmi erőkre (hadseregre) vonatkozó alkotmánymódosítást. Abe tavaly májusi javaslata értelmében az alkotmány 9. cikkének két bekezdése – amelyben Japán lemond a hadviselésről és az állandó hadsereg fenntartásáról – nem változna, de tisztázná az önvédelmi erők nem egyértelmű jogállását.
Az állandó hadsereg tilalma ellenére az egymást követő kormányok úgy értelmezték a jogszabályt, hogy – kizárólag védelmi célra – rendelkezhetnek hadsereggel.
