Sajátos politikai manőverre figyelt a világ az elmúlt napokban: a koreai válság két főszereplője, a kelet-ázsiai térség két atomhatalma, Kína és Észak-Korea vezetői próbáltak meg titkos találkozót összehozni Pekingben. Legalábbis erről szóltak azok a hírek, melyek szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető és kísérete hétfőn a kínai fővárosba érkezett, majd kedden távozott. A történelmi vizit diszkrét kivitelezését azonban számos körülmény nehezítette. Kim unortodox módon egy brutális külsejű, páncélozott vonattal érkezett Peking egyik központi pályaudvarára, a város jelentős részét biztonsági okokból lezárták, a kínai netes médiában pedig cenzúrázni kezdték az észak-koreai vezető érkezését találgató híreket.
Először a Bloomberg hírportál írt Kim Dzsongun látogatásáról, miután a Kyodo japán hírügynökség közölte, hogy magas rangú észak-koreai küldöttség érkezett vonattal Pekingbe. A világhálón hamarosan felvételek jelentek meg a sötétzöld színű, páncélozott szerelvényről, amelynek feltűnése önmagában arról árulkodott, hogy Kim Dzsongun személyesen érkezett. Az észak-koreai vezető nagyapja, az államalapító Kim Ir Szen, valamint édesapja, Kim Dzsongil is szívesen járt ezzel a szerelvénnyel külföldre. Legutóbb 2011-ben a repüléstől közismerten rettegő Kim Dzsongil használta a zöld monstrumot, mikor Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök fogadta Moszkvában. A vonat később legendássá vált, miután a látogatáson részt vevő egyik orosz diplomata könyvében írt tapasztalatairól. Ezek szerint a zöld szerelvényen két dolognak, friss homárnak és burgundi vörösbornak mindig kellett lennie.
Arról, hogy most mit és kit szállított a szerelvény, továbbra is csak találgatások láttak napvilágot. A kínai nyelvű sajtóban nyoma sincs a látogatásnak, ahogyan nem adott róla hírt a Kínai Kommunista Párt vezető angol nyelvű kiadványa, a Global Times sem. A hongkongi South China Morning Post hírportál helyszíni tudósítóinak sem sikerült lefotózniuk a delegációt a pekingi pályaudvaron. Névtelenül nyilatkozó forrásaik ugyanakkor biztosították, hogy Kim Dzsongun vezette a küldöttséget. Korábban a dél-koreai Yonhap hírügynökség viszont arról írt, a diktátor húga, Kim Jodzsong érkezett Pekingbe. A kínai külügyi tárca későbbre ígért tájékoztatást, a Kínai Kommunista Párt nemzetközi osztálya pedig közleményében leszögezte, nekik nem volt tudomásuk semmilyen észak-koreai delegációról.
Bár az ilyen szintű titkolózás nem igazán indokolt, Kim Dzsongun kínai látogatása több szempontból kényes kérdés. A 2011-ben hatalomra került észak-koreai vezető eddig nem tett külföldön hivatalos látogatást, ezért az, hogy első útja Kínába vezetett, az időzítés miatt különösen beszédes. A dél-koreai Phjongcshangban februárban tartott téli olimpián az elszigetelt Phenjannak sikerült nyitnia a világ felé: Dél-Koreával közös sportolói válogatottat indított, s több kulturális és politikai delegáció – közöttük a diplomáciai terepen magabiztos Kim Jodzsong – is elutazott a sporteseményre. Az áttörés ezt követően következett be, mikor Szöul közvetítésével Kim Dzsongun március 8-án időpontot kapott az abszolút ellenségként kikiáltott amerikai elnöknél, Donald Trumpnál. A fő konfliktust, vagyis a phenjani atomprogramot középpontba állító találkozóra a tervek szerint májusban kerülne sor, ezt azonban eddig nem erősítették meg.
Ha tehát valóban Kim Dzsongun járt a héten Pekingben, úgy az is valószínűsíthető, hogy a Trump-találkozóra felkészülő egyeztetésre is sor került. Az ügyre rálátással bíró illetékesekre hivatkozva a Kyodo arról számolt be, hogy a látogatás célja a zilált kínai–észak-koreai kapcsolatok javítása. Az Egyesült Államok elnöke megválasztása óta az észak-koreai helyzet rendezésétől tette függővé a kínai kapcsolatokat, amiben felemás sikert ért el. Bár Peking támogatta a Washington által kezdeményezett gazdasági szankciókat, továbbra is az elszigetelt észak-koreai rezsim fő gazdasági partnere maradt.
