Miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke már a 2020-as választási kampányra készül, Hszi Csin-ping kínai államfő egy életre letudta politikai ellenfeleit. Trump egy pennsylvaniai kisvárosban tartott beszédében közölte vasárnap, hogy 2020-ban kampányszlogenje az „Őrizzük meg Amerikát nagyszerűnek” mondat lesz, folytatva ezzel a 2016 óta használt, „Amerika az első” szlogent. Erre pár órával a kínai Országos Népi Gyűlés szavazása után került sor. A kínai parlament két nem és három tartózkodás mellett megszavazta a kommunista párt központi bizottságának februárban közzétett alkotmánymódosítási javaslatát, jelentősen kibővítve az országot most vezető Hszi hatalmát. A most elfogadott tervezet egyik, legtöbbet tárgyalt tétele az elnöki és alelnöki posztot a jövőben már nem csak két cikluson át viselheti ugyanaz a személy, vagyis az idén 64 éves, második mandátumát töltő Hszi várhatóan 2023 után is a csúcson marad.
Már tavaly októberben, a Kínai Kommunista Párt 19-ik kongresszusán voltak arra utaló jelek, hogy a kínai elnök nem tervezi a nyugdíjba vonulást. Ennek ellenére mind a kínai, mind a nemzetközi közvéleményt meglepte a február végén közölt hír, mivel a stratégiai döntésekről Kínában hosszú, sajátos társadalmi egyeztetés folyik. Legutóbb 2004-ben került sor a kínai alkotmány módosítására, akkor egy éven át zajlott az előzetes egyeztetés. Az Országos Népi Gyűlésen azonban kiderült, a mostani, jóval drasztikusabb reform először a tavaly októberi pártkongresszus előtt három héttel került sor. Mint kiderült, az ötlet magától Hszi Csinpingtől származott, aki a párt magas szintű tanácsán a politbüró egyik ülésén vetette fel. A bizottságból három fős csapat lobbizott a módosítás mellett, 2600 kommunista párttaggal véleményeztették az ötletet, december közepén konzultáltak megkeresték a nagy befolyással bíró, idősebb pártagokkal. A parlament éves ülésével kapcsolatban ezért a kínai sajtóban is megjelentek hírek, melyek szerint a jogállam átszabását a párt több szintjén is rossz szájízzel támogatták. Nem maradt el persze a nemzetközi közvélemény felháborodása sem. A hatalmában megerősödött Hszi-t a szocialista Kínát megalapító Mao Ce-tunghoz hasonlították, nem alaptalanul. Az elnöki és alelnöki mandátumok korlátozását éppen a Mao-érából levont tanulságok miatt írták az alkotmányba 1982-ben. Sokan képviselik azt a nézőpontot, hogy ezen tétel törlésével, valamint a most eszközölt további módosításokkal Hszi szakított a Teng Hsziao-ping elnök nevéhez fűződő, 1977-ben meghirdetett reform és nyitás politikájával.
Kína ugyanakkor hangsúlyozza, Hszi hatalmának megerősítése mögött racionális érvek állnak. A következő időszakban egy sor nehéz döntést kell meghozniuk: folytatniuk kell a gazdaság átalakítását, ami például a nehézipar egyes területeinek a leépítését célozza.
Nyugaton azonban megjegyzik, Hszi megerősödésének külpolitikai aspketusa is van. Több elemző is rámutatott, hogy a Mao-érát emlékeztető lépés után a világpolitikai színpadon is erélyesebb fellépés várható. Bár világhatalmi törekvéseit Peking cáfolja, a belpolitikai lépésnek szinte azonnal volt nemzetközi következménye. Az Egyesült Államokban politikai döntéshozók jelezték, hiba volt támogatni Kína csatlakozását a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), ami előrevetíti, hogy Washington a jövőben Pekinget a számára legfájóbb ponton, a nemzetközi kereskedelemben akadályozhatja.
Donald Trump múlt hét pénteken alá is írta azt az elnöki rendeletet, ami az acélimportra kivetett 25 százalékos, és az alumíniumimportot érintő 10 százalékos védővámról szóló döntést. Kína ezzel kapcsolatosan vasárnap közölte, hogy bár nem érdekeltek kereskedelmi háború kirobbantásában ha az ország és népe érdekének a védelme azt megköveteli képesek megfelelő választ adni.
Az amerikai elnök egyébként nem tulajdonít nagy jelentőséget a pekingi fordulatra. A Pennsylvaniában tartott beszédében Trump ismét pozitívan nyilatkozott az általa nagyra becsült Hsziről. Megköszönte neki, hogy sikerrel közvetített az Egyesült Államok és Észak-Korea között. – Tényleg nagyon sokat segített – mondta Hszi-ről Trump. Egy Washingtonba látogató dél-koreai delegáció ugyanis bejelentette, hogy Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető májusban találkozni fog, amit az amerikai elnök később meg is erősített. Mostani beszédében azonban Dél-Koreai Trump nem tért ki, inkább Kínát dicsérte meg a közvetítésért.
Változó alkotmány
Bár a Pekingben vasárnap lezajlott szavazás legérdekesebb pontja az elnöki és az alelnöki ciklust korlátozó tétel eltörlése volt, az Országos Népi Gyűlésbe delegált közel 3000 küldött az alkotmány más módosításairól is döntött.
Preambulumként bekerült például Hszi Csinping államfő tavaly októberben, a 19-ik pártkongresszuson elmondott beszéde. A három és fél órán át olvasott, 32 440 szóból álló szöveg így a kínai jogállam alaptételévé vált. Mivel a „Gondolatok a kínai jegyekkel épített szocializmusról egy új korban” címen közölt dokumentum Kína általános, öt éves stratégiájaként is értelmezhető, nem túlzás azt állítani, hogy Hszi Csin-ping az alkotmánymódosítással saját arcára formálta az egész rendszert. Nem csak az ominózus októberi beszéd, az államfő több más, korábbi gondolata is bekerült az alkotmányba.
Az alaptörvény bekerült egy mondat, ami a Kínai Kommunista Párt hatalmi státuszát erősítette meg. A 89 millió tagot számláló politikai család fejét, a pártvezetést a kínai típusú szocializmus legfontosabb elemeként azonosít. Az Országos Felügyeleti Bizottság, mint új állami intézmény a korrupció ellenes fellépést szolgálja majd. Hszi Csin-ping 2012-es megválasztáskor a korrupció felszámolását tűzte ki célul, és az elmúlt bő öt évben sikerült jelentősen megtisztítania a közigazgatást. Kritikusai szerint azonban a korrupció üldözése egyben ellenzékének felszámolását jelentette, ezért az új szervezet megalapításában sokan szintén Hszi hatalmának kiterjesztését látják. (B.V.)
