Csúcstalálkozót tart április végén a két Korea a határon fekvő Panmindzsonban – ezt a szöuli államfői hivatal jelentette be, miután Mun Dzsein elnök küldöttsége visszatért kétnapos phenjani útjáról. A delegációt hétfőn Kim Dzsongun észak-koreai vezető is fogadta, együtt vacsoráztak, a kiadott képek tanúsága szerint a hangulat már-már barátságos volt.
Csung Ejjong, a küldöttség vezetője kedden ráadásul úgy nyilatkozott, hogy Észak-Korea nem tartja szükségesnek nukleáris fegyverzete megtartását, ha nem érzi magát katonailag fenyegetve, és a rezsim biztonsága garantált. Csung elmondása szerint Phenjan Washingtonnal is hajlandó tárgyalni a nukleáris leszerelésről és a kapcsolatok normalizálásáról.
Ez hatalmas előrelépésnek látszik azután, hogy sokáig kizártnak tűnt, hogy Phenjan lemondjon atomprogramjáról, igaz, a mostani bejelentéssel is vigyázni kell, hiszen a jelenlegi helyzetben igencsak nehezen elképzelhető, hogy Észak-Korea „ne érezze magát fenyegetve”.
Az persze még kérdéses, hogy összejön-e a várva várt amerikai–észak-koreai kapcsolatfelvétel is, mindenesetre annyit tudni lehet, hogy a déli küldöttség két tagja hamarosan az Egyesült Államokba utazik, ahol beszámol a phenjani látogatásról. Ha Washington kötélnek áll, az hatalmas siker lenne a közvetítői szerepet felvállaló szöuli diplomácia számára. Az amerikaiak támogatása nélkül ugyanis, hiába az áprilisi csúcstalálkozó, viszonylag kevés területen érhetnének el haladást.
A mostani bejelentés súlyát az mutatja meg igazán, hogy több mint egy évtizede nem volt már legfelső szintű tanácskozás Dél-Korea és Észak-Korea között. Az évtizedes ellenségeskedést, amelyet Phenjan nukleáris fegyverprogramja, illetve az erre válaszul kiszabott nemzetközi szankciók okoztak, az év elején sikerült némileg megtörni: Kim Dzsongun békülékeny újévi beszédére válaszul Mun Dzsein meghívta az északiakat, hogy vegyenek részt a phjongcshangi olimpián.
A játékok alatt az északiak mindent bevetettek, hogy diplomáciai áttörést érjenek el, Kim saját húgát küldte el a megnyitóra, aki miközben mosolyogva fogott kezet a déli elnökkel, tudomást sem vett a tőle egy méterre ülő amerikai alelnökről.
Mike Pence-nek nem esett nehezére viszonozni az idegenkedést, hiszen – mint később kiderült – az északi küldöttség bolondot csinálva az amerikaiakból az utolsó pillanatban mondott le egy titokban leszervezett találkozót.
