Lettország, Lengyelország és Litvánia házelnöke vasárnap levélben fordult európai kollégáihoz, bírálva az Oroszország és Németország között megvalósítandó Északi Áramlat 2 földgázvezeték tervezett kiépítését.
„Bár hivatalosan az Északi Áramlat 2-t gazdasági projektként mutatják be, ez valójában az orosz állami politika eszköze” – hangsúlyozzák az iratban.
A levelet vasárnap látta el kézjegyével Viktoras Pranckietis litván, Inara Murniece lett és Marek Kuchcinski lengyel házelnök Vilniusban. Leszögezték: „Az Északi Áramlat 2-t a jelenlegi orosz információs és kiberellenségeskedések, valamint a katonai agresszió tágabb hátterében kell szemügyre venni”.
A dokumentum szerint a meglévő Északi Áramlat gázvezetéknek a kibővítése, amelyről az orosz Gazprom állami gázkonszern és a nyugat-európai vállalatok megállapodtak, nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását. Az Északi Áramlat 2 inkább csak elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól – figyelmeztettek.
A balti államok és Lengyelország már az Északi Áramlat első két vezetékének megépítésekor is élesen bírálták a projektet, Németországnak pedig a közös érdekek elárulását vetették szemére.
Az Északi Áramlat 2 projekt lényege, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos –, évi összesen 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
