– Egyedül maradtunk. Egyedül kell megvívnunk a csatákat – Orbán Viktor miniszterelnök ezekkel a szavakkal értékelte Magyarország külpolitikai környezetét a legutóbbi, februárban tartott nagyköveti értekezleten. Egy ilyen bejelentés máshol felérne a kormány diplomáciai bukásának beismerésével, Magyarország azonban ebből a szempontból is különleges hely. A kormányfő dicséretnek szánta az idézett szavakat, mindenekelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljesítményét emelte ki.
Lapunk több, egykori és jelenlegi külügyes dolgozóval értékelte a kormány elmúlt nyolc évének teljesítményét. A beszámolókból kiderült, napjainkra Magyarország diplomáciai apparátusának munkáját állandó belső konfliktusok akadályozzák: klikkek feszülnek egymásnak, miközben a szakmaiság sok területen a háttérbe szorul. Egyik forrásunk éppen a februári nagyköveti értekezlettel példázta a napjainkra kialakult helyzet abszurditását.
Azon túl ugyanis, hogy a miniszterelnök eredményként értékeli nemzetközi kapcsolataink leépülését, forrásunk szerint a szabadságharcos lelkület mára a szakmai stáb egy részére, az értekezleten megjelent nagykövetekre is ráragadt. – Mára nincs klasszikus értelemben vett külpolitikánk. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) belpolitikai szándékokat szolgál ki, a miniszter pedig szóvivőként funkcionál – mondta külügyes forrásunk. Az elmúlt nyolc év alatt az apparátus mintegy kétharmadát cserélte le a kormány, a stábot döntően családi, politikai, illetve üzleti kapcsolatok révén jelölik ki. Ahogy a kormányzati ciklus végére elfogytak a betölthető állások, a legalacsonyabb szintű, érettségi bizonyítvánnyal betölthető pozíciókért is államtitkári szinten megy a harc.
A válságos állapotokhoz vezető útra 2012-ben lépett a kormány. Forrásaink szerint minden a Szafarov-üggyel kezdődött, az itthon csak baltás gyilkosként elhíresült Ramil Szafarov azeri katonatisztet ugyanis akkor adta ki a kormány. Mivel Szafarov egy örmény katonát fejezett le még 2004-ben Budapesten, kiadatása óta hazájában nemzeti hősnek számít. – Martonyi János akkori külügyminiszter ezért nem is támogatta a döntést – emlékezett vissza forrásunk. A politikus nem is töltötte ki ciklusát. Martonyi 2014 nyaráig vezette a minisztériumot, őt Navracsics Tibor követte.
A jelenleg uniós biztosként dolgozó politikus indította el a stáb máig gyűrűző káderesítését. Forrásaink szerint mintegy kétszáz embert vitt a rendszerbe, a felduzzasztott apparátus leépítése azonban végül a 2014 szeptemberében érkező Szijjártó Péterre maradt. Korábbi, hivatalos közlések szerint 107 embert küldtek el a minisztériumtól, a sajtó akkor 220 munkavállaló elbocsátásáról írt. A külügyi stáb kicserélése nem állt meg Navracsicsnál, Szijjártó Péter is több közeli ismerősét helyezte bizalmi pozíciókba. A miniszter Fidelitasból érkezett ismerősei, sporttársai mellett felkeltette a sajtó figyelmét, hogy több, a kormánypárttal egykor kollaboráló szocialista és liberális politikus is külképviseletekre került.
– Minden korábbi kormányra jellemző volt, hogy külügyi állásokkal hálálták meg a bizalmat – mondta a minisztérium sorsát régóta követő egyik diplomata. Hozzátette, a Fidesz-kormány alatt az apparátusban fajsúlyosabban megjelentek a családtagok és az üzleti körökből származó kapcsolatok, illetve a kormányhű média képviselői is kiemelt figyelmet kapnak. Így vált utazó nagykövetté huszonhat évesen Heltai Péter, aki a közmédia egyik főszerkesztője, Siklósi Beatrix fia. Orbán Viktor kedvenc lapja, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György a Puskás-ügyek nagykövete lett, de sok külügyes ellenérzését kiváltotta Csiszár Jenő rádiós celeb főkonzuli kinevezése is. A Ghaith Pharaonnal kapcsolatban álló Oszama Naffa annak ellenére válhatott az Egyesült Arab Emirátusok nagykövetévé, hogy testvére, Zaid Naffa megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Kiemelt területre kerül továbbá Schmitt Pál egykori köztársasági elnök lánya, Schmitt Petra is. Ő a floridai Miamiben felállított konzulátust vezeti majd.
Bár 2014-ben Szijjártó még költségmegtakarítás címen több nagykövetséget bezárt, a keleti, illetve a déli nyitás címen meghirdetett külügyi politikák, valamint a több milliárd forintos kárt termelő Nemzeti Kereskedőház Zrt. irodahálózata új állomáshelyeket jelentett. Az apparátuson belüli feszültségek ennek ellenére egyre kiélezettebbé váltak. A konfliktus egyik kiváltó oka a tavaly elfogadott, új külügyi törvény. – A jogszabály módosítására nagy szükség volt, a nyugat-európai fizetésektől ugyanis a hazai bérek nagyban elmaradtak – mondta egyik forrásunk. Csakhogy az új törvény a külszolgálaton dolgozók bérét emeli meg, így a bérfeszültség tovább nőtt. – Az a titkárnő, aki itthon 150 ezer forintot visz haza, egy külképviseleten 1,5 millió forintot is megkereshet – mondta forrásunk. Ebből következik, hogy mindenki külszolgálatra igyekszik, s a kollégák nemegyszer plágiumügyekkel, feljelentésekkel próbálják ellehetetleníteni egymást. A törvény ráadásul a nyugati gyakorlatot alkalmazza: ennek lényege, hogy a diplomata felmerülő költségeit nem a képviseletnek számlázzák ki, hanem megemelt fizetésével magának kell fedeznie. – Ha valaki a Fidelitas helyi szervezetétől egy külszolgálaton találja magát Afrikában, erre nem lesz felkészülve – tette hozzá. Ráadásul a törvény lehetővé teszi a diplomatáknak a költségcsökkentést például úgy, hogy közös albérletbe költöznek. Ez pedig – hívta fel figyelmünket forrásunk – protokolláris szempontból, például egy otthoni találkozó lebonyolításakor meglehetősen kínos lehet.
Szintén növeli az apparátuson belüli bizalmatlanságot, hogy információink szerint a magyar titkosszolgálatok szerepe megnőtt a szervezetben. Úgy tudjuk, a KKM biztonsági osztálya nemegyszer torpedózott meg külszolgálati pályázatot arra hivatkozva, hogy az illető Facebook-bejegyzésével Magyarország rossz hírét keltette. A külügyi dolgozók legújabban pedig az áprilisban tartott választás miatt izgulhatnak. Ahogyan azt lapunk is megírta, akkor sem biztos, hogy Szijjártó a posztján marad, ha a Fidesz megnyeri a voksolást. Vannak olyan elképzelések, hogy a külügyminisztériumot visszaállítanák, a külgazdaságért pedig önálló tárca felelne. – Bárki is nyeri a választást, az emberek újabb mészárlásra készülnek – tette hozzá a lapunknak nyilatkozó egyik külügyes.
