Hol vannak már azok az idők, mikor Magyarország nem keleti autokráciákkal barátkozott, hanem a nyugati világba igyekezett integrálódni? Nagyrészt erről tartottak nosztalgikus hangvételű konferenciát a magyar külpolitika atlantista nézeteket valló szakértői kedd délelőtt. A Civitas Intézet Választások és Szakpolitikák 2018 című konferenciasorozatának részeként került sor a Fidesz-kormány külpolitikájának értékelésére. Bár az elmúlt nyolc év bővelkedett az indokolatlan konfliktusokban, kínos bakikban és külföldre gyűrűző korrupciós botrányokban, a terület szakértői a konkrét ügyek elemzése helyett inkább ideológiai szemüvegen keresztül értékeltek.
Abban egyetértettek, hogy Magyarország hibát követett el 2010-ben azzal, hogy letért a rendszerváltozáskor elkezdett útról. Korábban a magyar külpolitikai stratégia hármas prioritását a parlamenti pártok körében konszenzus övezte: a célok az euroatlanti integráció, a szomszédságpolitika és a határon túl élő magyarok helyzetének javítása volt. 2010 után azonban Szijjártó Péter akkor még államtitkárként meghirdette a keleti nyitást. Ezzel az előadók szerint Magyarország nemcsak a nyugatnak fordított hátat, de közvetetten a határon túl élő magyarságot is magára hagyta. Bár anyagi támogatásnak nincsenek híján e közösségek, a politikai támogatás érezhetően eltűnt mögülük.
Ez összefügg azzal, hogy az Orbán-kormány sajátos szomszédságpolitikát folytat. Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es európai parlamenti képviselő, majd a Fidesz-kormány idején kinevezett szlovéniai nagykövet személyesen is tapasztalta ezt a folyamatot. Elmondta, több szomszédunk, így Szlovákia és Szerbia esetében is a szőnyeg alá söpörtük a konfliktusokat, azok azonban továbbra is mérgezik a kapcsolatokat. Más szomszédos országokkal új feszültségeket generált a kormány. – Ausztria 2010-ben a bankokra és pénzintézetekre kivetett különadó miatt haragudott meg – mondta Szent-Iványi, hozzátéve: Ukrajna uniós integrációját pedig a józan ész határain túl ekézi a kormány. Szent-Iványi szerint helytelen, hogy Ukrajna az orosz kisebbséget sújtó oktatási törvény mellett foglal állást, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak közvetlen biztonsági érdeke, hogy az Európai Unióhoz húzó Ukrajna válassza el Oroszországtól.
Kiderült az eseményen, hogy a Visegrádi Együttműködés sem a magyar érdekek számára kedvező irányban indult el. Boros Jenő korábbi pozsonyi nagykövet elmondta, a hangadó magyar–lengyel tengely nem feltétlenül példaértékű Csehország és Szlovákia számára. – Robert Fico közölte, Szlovákia inkább a mag-Európát választja – mondta Boros Jenő. Hozzátette: a 2020-tól induló uniós költségvetési ciklusban Csehország már nettó befizető lesz, a kohéziós alapokat illetően ezért Magyarországtól eltérő állásponton lesz.
Inotai András közgazdász a globalizáció trendjeiről beszélt. Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország a világ teljes termelésének mindössze 0,14 százalékát adja, az Európai Unió termelésének pedig 0,7 százalékát. – Ahhoz szoros együttműködésre kellene törekedni, hogy ennél a hozzáadott értéknél Magyarországnak nagyobb mozgástere legyen – mondta Inotai. Beszédében kitért az ország versenyképességének súlyos korlátaira is. A hatékony közigazgatás, mint a korrupció, illetve a társadalmi kohézió és az innovatív társadalom megteremtése mind lassítja a magyar gazdaságot. – Hiába lenne versenyképes egy magyar vállalat, ha az adminisztrációs terhek miatt hátrány éri a piacon – folytatta a közgazdász. Hozzátette, az egykulcsos adó bevezetésével, a nyugdíjrendszerrel és a rezsicsökkentéssel a kormány megosztotta a társadalmat.
– Az a tétel, hogy ex oriente lux, a mai világban semmiképp sem állja meg a helyét. Keletről nem fény jön, hanem döntő mértékben az autokrácia – ezt már Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere mondta. Ezt követően történelmi példákon keresztül érvelt amellett, hogy Magyarország útja a nyugati orientáció. Jeszenszky szerint ez a 12. századtól indult, s a rendszerváltozást követően újabb lendületet vett. 2010-ben azonban a kormány kelet felé fordult, az azóta történt külpolitikai döntések alapján pedig Jeszenszky szerint elmondható, hogy Magyarország egy újabb tragédia felé halad.
– Le kell zárni a keleti nyitást! – kérdésre ezt tanácsolta elsőként Szent-Iványi István. A beszédeket követő beszélgetésen a Magyar Liberális Párt szakpolitikusa elmondta, a választások után kezdeményezni kell csatlakozásunkat az euróövezethez, más esetben ugyanis lemaradunk a mag-Európától. – Orbán Viktor elsősorban egy ATM-nek tekinti az Európai Uniót, számára bizonyára az lenne a legegyszerűbb, ha megszerezné Angela Merkel PIN-kódját – mondta Szent-Iványi, aki szerint éppen ezért a kormány nem szándékozik kilépni az EU-ból. Felhívta ugyanakkor arra a figyelmet, hogy Magyarország kisodródhat az euroatlanti integrációból. Orbán a keleti kapcsolatokkal zsarolja a nyugati szövetségeseket, ez pedig végzetes folyamatokat indíthat el. Szent-Iványi hozzátette, kormányváltás esetén át kell szervezni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, az ugyanis pártintézmény lett. – Szakmai elvek alapján kell átszervezni, és mindenekelőtt vissza kell nevezni Külügyminisztériumnak – mondta Szent-Iványi. Inotai András szerint a bizalom helyreállítására kell törekedni a választások után. – Elindult egy önperiferizációs folyamat, aminek következtében Magyarország már most az EU szélére sodródott – tette hozzá.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak megadtuk a lehetőséget, hogy érveljen az elhangzott kritikákkal szemben. Ha választ kapunk levelünkre, cikkünket frissítjük.
