„Orbán Viktor elsősorban egy ATM-nek tekinti az Európai Uniót”

Atlantista szakértők értékelték a kormány külpolitikáját.

Kiderült az eseményen, hogy a Visegrádi Együttműködés sem a magyar érdekek számára kedvező irányban indult el. Boros Jenő korábbi pozsonyi nagykövet elmondta, a hangadó magyar–lengyel tengely nem feltétlenül példaértékű Csehország és Szlovákia számára. – Robert Fico közölte, Szlovákia inkább a mag-Európát választja – mondta Boros Jenő. Hozzátette: a 2020-tól induló uniós költségvetési ciklusban Csehország már nettó befizető lesz, a kohéziós alapokat illetően ezért Magyarországtól eltérő állásponton lesz.

Inotai András közgazdász a globalizáció trendjeiről beszélt. Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország a világ teljes termelésének mindössze 0,14 százalékát adja, az Európai Unió termelésének pedig 0,7 százalékát. – Ahhoz szoros együttműködésre kellene törekedni, hogy ennél a hozzáadott értéknél Magyarországnak nagyobb mozgástere legyen – mondta Inotai. Beszédében kitért az ország versenyképességének súlyos korlátaira is. A hatékony közigazgatás, mint a korrupció, illetve a társadalmi kohézió és az innovatív társadalom megteremtése mind lassítja a magyar gazdaságot. – Hiába lenne versenyképes egy magyar vállalat, ha az adminisztrációs terhek miatt hátrány éri a piacon – folytatta a közgazdász. Hozzátette, az egykulcsos adó bevezetésével, a nyugdíjrendszerrel és a rezsicsökkentéssel a kormány megosztotta a társadalmat.

– Az a tétel, hogy ex oriente lux, a mai világban semmiképp sem állja meg a helyét. Keletről nem fény jön, hanem döntő mértékben az autokrácia – ezt már Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere mondta. Ezt követően történelmi példákon keresztül érvelt amellett, hogy Magyarország útja a nyugati orientáció. Jeszenszky szerint ez a 12. századtól indult, s a rendszerváltozást követően újabb lendületet vett. 2010-ben azonban a kormány kelet felé fordult, az azóta történt külpolitikai döntések alapján pedig Jeszenszky szerint elmondható, hogy Magyarország egy újabb tragédia felé halad.

– Le kell zárni a keleti nyitást! – kérdésre ezt tanácsolta elsőként Szent-Iványi István. A beszédeket követő beszélgetésen a Magyar Liberális Párt szakpolitikusa elmondta, a választások után kezdeményezni kell csatlakozásunkat az euróövezethez, más esetben ugyanis lemaradunk a mag-Európától. – Orbán Viktor elsősorban egy ATM-nek tekinti az Európai Uniót, számára bizonyára az lenne a legegyszerűbb, ha megszerezné Angela Merkel PIN-kódját – mondta Szent-Iványi, aki szerint éppen ezért a kormány nem szándékozik kilépni az EU-ból. Felhívta ugyanakkor arra a figyelmet, hogy Magyarország kisodródhat az euroatlanti integrációból. Orbán a keleti kapcsolatokkal zsarolja a nyugati szövetségeseket, ez pedig végzetes folyamatokat indíthat el. Szent-Iványi hozzátette, kormányváltás esetén át kell szervezni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, az ugyanis pártintézmény lett. – Szakmai elvek alapján kell átszervezni, és mindenekelőtt vissza kell nevezni Külügyminisztériumnak – mondta Szent-Iványi. Inotai András szerint a bizalom helyreállítására kell törekedni a választások után. – Elindult egy önperiferizációs folyamat, aminek következtében Magyarország már most az EU szélére sodródott – tette hozzá.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak megadtuk a lehetőséget, hogy érveljen az elhangzott kritikákkal szemben. Ha választ kapunk levelünkre, cikkünket frissítjük.