Néhány nappal ezelőtt lemondott tisztségéről Dario Edoardo Viganò, a vatikáni Kommunikációs Titkárság első embere. Döntéséhez a Vatikán esetében szokatlan eseménysor vezetett.
Ferenc pápa beiktatásának ötödik évfordulója előtt egy nappal, március 12-én tizenegy kötetes könyvsorozatot mutattak be, amelynek célja, hogy méltassa Ferenc pápa teológiai munkásságát. A Vatikáni Könyvkiadó által publikált La Teologia di papa Francesco (Ferenc pápa teológiája) című könyvsorozat megjelenésére nem ment ugyan el a lemondott pápa, XVI. Benedek, de küldött egy levelet, amelyet széles körben idézett a magyar és a világsajtó, rendre aláhúzva, hogy az üzenet is erősíti a folytonosságot Joseph Ratzinger és utódja munkássága között. A levélből világszerte szinte mindenütt ugyanazt az üzenetet emelték ki, ami érthető, hiszen Dario Edoardo Viganò is csak ezeket a részleteket közölte az eseményen. Lényegük így foglalható össze: a jelenlegi pápával kapcsolatban „ostoba előítélek élnek”. A tudósítások szerint Benedek azokat nevezi ostobának, akik kételyeket fogalmaznak meg Ferenc pápa teológiai képzettségével kapcsolatban; akik kritikával illetik, vagy „előítéletekkel” viseltetnek munkássága iránt.
Nem véletlen, hogy Ferenc pápa környezetében kapva kapnak minden egyes alkalmon, amely pápasága folytonosságát és teológiája megalapozottságát bizonyítja. Rendre visszatérnek azok a kételyek, amelyek XVI. Benedek távozása következtében fogalmazódtak meg. Lemondás ugyanis kevesebb mint tíz esetben fordult elő az egyház 2000 éves történetében, utoljára hat évszázaddal ezelőtt.
Még nagyobb a zűrzavar Ferenc pápa egyes teológiai megnyilvánulásai körül. A pápa nemegyszer vetett már fel olyan provokatív szempontokat, amelyek meghökkentettek ugyan többeket is, de még a teológiai megkérdőjelezhetőség határán belül maradtak. Szóba került az abortusz esetenkénti engedélyezése, az állatok esetleges üdvössége, de ugyanígy furcsán hatott többek közt a nőkön elvégzett nagycsütörtöki lábmosás is.
2016-tól aztán felgyorsultak az események. Az év márciusban a Párizsi Egyetemen konferenciát rendeztek A pápa leváltása – Teológiai elvek, kánonjogi modellek, alkotmányos kihívások címmel. Ezen azt vizsgálták, milyen lehetőségek vannak a mindenkori pápa elmozdítására. A konferencián előadott Nicolas Warembourg és Cyrille Dounot professzor is, akik 2016 nyarán teológiai szempontból vizsgálták Ferenc pápa Amoris laetitia, azaz A szeretet öröme címen megjelent apostoli levelét, és ebből a szemszögből fogalmaztak meg kritikát vele kapcsolatban. A buzdítás központi témája a család és a házasság, ám a bíborosok úgy vélték, egyes állításai ellentmondanak az egyház évszázados tanításának.
2017 szeptemberében több nyelven tettek közzé egy 25 oldalas dokumentumot, amelyet 62 teológus, egyházi személy és katolikus újságíró írt alá. Ez hét pontban foglalja össze, szerintük miért tekinthetők eretneknek Ferenc pápának az Amor laetitiában megfogalmazott egyes nézetei. A hét pont többsége a szentségi házasság, a válás, az újraházasodás és a szentáldozás viszonyát járja körül, de kitér arra is, hogy aki tudatosan követ el halálos bűnt, az – az apostoli levél alapján – még nem feltétlenül kerül a halálos bűn állapotába, illetve hogy Isten iránti engedelmességünkkel akár bűnt is elkövethetünk.
Ilyen előzmények után talán érthető, miért jön nagyon jól Ferencnek, ha maga mögött tudhatja XVI. Benedek támogatását, ahogyan az is, miért éppen teológiai jártassága megalapozottságával látta fontosnak stábja megünnepelni beiktatása évfordulóját. XVI. Benedek leveléről fényképet is közzétettek, ám a kétoldalas iromány második lapját teljes egészében letakarták, míg az elsőnek alsó két sorához úgy nyúltak hozzá képszerkesztővel, hogy csak elmosódva látszódjanak. A levelet teljes terjedelmében sehol sem közölték.
A Katolikus Válasz blog viszont az Ilfoglio.it olasz portálra hivatkozva közli az eredeti szöveget is eredeti nyelven, majd fordításban, amelyet onnan veszünk át: „Dicséretesnek tartom ezt a kezdeményezést, ami cáfolni és megválaszolni kívánja azt az ostoba előítéletet, ami szerint Ferenc pápa csupán gyakorlati ember, akinek hiányzik a megfelelő teológiai és filozófiai képzettsége, miközben én csupán elméleti teológus vagyok, aki kevéssé érti a mai keresztények konkrét élethelyzetét” – szól a levél a blog fordításában.
Ez a részlet azt veti fel inkább, hogy XVI. Benedek azt tartja indokolatlannak, ha a jelenlegi szentatyát túl gyakorlatiasnak, őt pedig pont fordítva, erősen elméleti embernek gondolják. Az elhomályosított sorokban pedig bevallja, elfoglaltságai miatt nem volt ideje elolvasni a terjedelmes sorozatot. „Nem érzem úgy, hogy rövid és tömör teológiai választ írhatnék rájuk, mivel egész életem során mindig világos volt, hogy csak olyan könyvekről írok és nyilvánulok meg, amelyeket alaposan elolvastam. Sajnos fizikai okokból nem tudom elolvasni a tizenegy kötetet a közeljövőben, különösen mivel egyéb elkötelezettségek várnak rám, amelyeket már elvállaltam.”
Így aztán az egyre nagyobb nyomásra végül bebizonyosodott, hogy Dario Edoardo Viganò és a Vatikáni Kommunikációs Titkárság csak saját elgondolása szerint kiollózott részleteket közölt az emeritus pápa leveléből, és bár arra kérték, hogy foglaljon állást a könyvsorozat tartalmát illetően, erre nem került sor.
A vatikáni sajtószóvivő március 21-én jelentette be, hogy Dario Edoardo Viganò távozik hivatalából, döntését Ferenc pápa elfogadta. Kettejük levelezését e tárgyban közölte a Magyar Kurír, amelynek nyitó sorát a lap fordításában közöljük: „Szentatya, az utóbbi napokban nagy vita kerekedett tevékenységem körül, ami, függetlenül az emberek szándékától, megingatja azt az összetett és nagy reformmunkát, amelyet Ön 2015 júniusában rám bízott, és amely – sok személynek köszönhetően, kezdve a munkatársakkal – végső szakaszához érkezett.” A teljes levelezés elolvasható a Magyar Kurír portálon.
Összességében érthetetlen, miért folyamodott ilyen módszerekhez a Vatikán, miért közöltek csupán kiragadott részleteket a levélből, és ezzel miért változtatták meg az emeritus pápa szavai mögött húzódó szándékot. Pláne, hogy Benedek összességében kiállt utódja mellett, és egy szóval sem vitatta felkészültségét. Mindenesetre ez egy magas rangú hivatalnokának állásába került, és az ügy nem kelt jó benyomást a hívekben sem.
Ismét rabok lábát mosta meg Ferenc pápa a Mennyek Királynője nevű római börtönben nagycsütörtökön. A tizenkét apostolra emlékezve tizenkét férfi lábát mosta meg, volt köztük olasz, Fülöp-szigeteki, marokkói, moldovai, kolumbiai, nigériai és Sierra Leone-i, vallásukat tekintve nyolc katolikus, két muszlim, egy ortodox keresztény és egy buddhista. A katolikus egyházfő ugyanakkor a napokban egy félreértés miatt ismét védekezésre kényszerült: egy ateista olasz újságíró, a 93 éves Eugenio Scalfari a La Repubblicában azt írta, hogy a pápa egy interjúban tagadta neki a pokol létezését. Állítása szerint amikor megkérdezte, hogyan bűnhődnek a bűnös lelkek, Ferenc azt válaszolta, hogy azok, akik megbánják bűneiket, bocsánatot nyernek, akik viszont nem, azok lelke felszívódik, és a pokol nem létezik. A Vatikán később tagadta, hogy a pápa ezt állította volna, és a beszélgetésről felvétel sem készült. (MN)
