Egyiptomban megkezdődött a háromnapos választás, eredmény valószínűleg csak hétfőre várható, noha az eléggé kiszámítható. Abdel Fattah asz-Szíszi elnök egyetlen kihívója is a híve, a valódi ellenfelei börtönben ülnek, vagy ellehetetlenítették számukra az indulást – írja a Privátbankár.hu.
Bár a politikai elit magas részvételi arányt szeretne elérni a voksoláson, az egyiptomi szegények milliói nemigen hisznek az elnök gazdasági vízióinak, habár eredményeket is fel tud mutatni. A 2011-es felkelés óta most a legnagyobb a növekedés, illetve 12 milliárd dollárnyi IMF-hitelt is kapott az ország. Megszüntették a devizakorlátozásokat, és a külföldideviza-tartalékok szintje is emelkedett.
Az elnök azt hangoztatja, hogy megmentette az országot az iszlamistáktól, bár a lap a Bloombergre hivatkozva azt állítja, sokan inkább az egyiptomi nép megtörőjeként emlékeznek majd rá. A Spiegel Online szerint Putyin győzelmét is elhomályosító diadal várható, még ha a távolmaradás valószínűleg számottevő is lesz.
Egyiptomban 2017-tel elszabadult az infláció, a jövedelmek estek, az energiaárak ugyanakkor meredeken emelkedtek. Mára mindez lefékeződött, és a foglalkoztatottság is növekedett. Az IMF és a Fitch hitelminősítő kritizálja a politikai, katonai befolyást. Úgy vélik, a gazdaságba beavatkozás miatt, a politikai és gazdasági problémák együttesen okoznak majd gondot – a 2011-es állapotokhoz hasonlót.
Egyiptom lakossága rohamosan nő, ami jelentős teher az országban. A polgárháborútól az elnök állítása szerint csak ő mentheti meg Egyiptomot, hogy ne jusson Líbia vagy Szíria sorsára. A világ pedig vállvonogatva fogadja, ha ellenzékiek, újságírók tűnnek el.
A gazdaság javulása az IMF által, 2016-ban előírt reformokkal történt, ugyanakkor a szegénység elérheti a 33 százalékot is. Az Amnesty International szerint az elnök 2013-as hatalomra kerülését követően politikai okbóll 60 ezer ember került börtönbe, megengedettek a kínzások, és száz kivégzés is történt. A sajtót cenzúrázzák, ahogy az internet is ellenőrizve van.
