Franciaország és Nagy-Britannia kezdeményezésére összehívták szerdára az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) zárt ajtók mögött tartandó rendkívüli ülését tekintettel a Damaszkusz elővárosának számító térségben fokozódó harcokra – közölték nevük elhallgatását kérő diplomaták kedden.
Az illetékesek szerint a két vétóhatalom azért kezdeményezte a testület összehívását, hogy megtanácskozhassák a 30 napos szíriai tűzszünetről február 24-én meghozott, 2401-es BT-határozat kudarcából fakadó következményeket.
Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim a múlt hónap közepén indította meg légi offenzíváját a lázadók egyik fellegvárának számító Kelet-Gúta ellen. A világszervezet által sürgetett fegyvernyugvás a betegek és sebesültek evakuálását, illetve segélykonvojok eljuttatását szolgálta volna.
Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására Kelet-Gútában február 27-től mindennap humanitárius tűzszünetet biztosítanak helyi idő szerint reggel 9 és délután 2 között, ám azt csak részben tartják be a harcoló felek. A térség lakossága az erőszak fokozódása óta hétfőn jutott először humanitárius segélyhez. A világszervezet 46 kamionból álló konvojának a térségben zajló harcok miatt idő előtt félbe kellett szakítania az útját.
Kedden emellett tovább folytatódott Kelet-Gúta ágyúzása és bombázása. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat legfrissebb összesítése szerint február 18. óta mintegy 800 civil vesztette életét.
A civilek életét követelő légicsapásaik kivizsgálását sürgette az ENSZ Moszkvától és Washingtontól
Felszólították kedden Oroszországot és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciót az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló nyomozói, hogy vizsgálják ki azokat a tavaly Szíriában általuk végrehajtott légicsapásokat, amelyekben több tucat civil vesztette életét.
„A háború szabályainak teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával mindegyik fél osztozik a bűnösségben” – jelentette ki a világszervezet genfi székhelyén tartott sajtótájékoztatóján Paulo Pinheiro, a Szíriával foglalkozó független ENSZ-vizsgálóbizottság elnöke. A felek pedig egyre „cinikusabb módszerekhez” folyamodnak, hogy elérjék céljaikat – tette hozzá.
A Szíriával foglalkozó független ENSZ-vizsgálóbizottság keddi jelentése szerint az „összes rendelkezésre álló információ” azt jelzi, hogy egy orosz harci repülőgép hajtotta végre a tavaly november közepén az északnyugat-szíriai Atarib egyik piacát ért támadást, amelyben legalább 84 ember vesztette életét és 150 sebesült meg.
A sűrűn lakott térség ellen egyebek között nem irányított fegyverekkel végrehajtott támadás „háborús bűncselekménynek minősülhet a civil halottakat és sebesülteket követelő válogatás nélküli” jellege miatt – mondta ki jelentésében a szíriai polgárháborúban elkövetett jogsértéseket vizsgáló testület.
A világszervezet nyomozói megfigyelőkre hivatkoztak, akik – beszámolójuk alapján – figyelemmel követték egy merev szárnyú repülőgép felszállását a hmejmími orosz katonai légitámaszpontról. A megfigyelők szerint a repülőgép helyi idő szerint délután fél kettő után néhány perccel szállt fel, fél óra múlva pedig megérkezett Atarib fölé. A jelentés alapján a repülőgép pilótái oroszul kommunikáltak. A térségben nem figyeltek meg egyetlen szíriai repülőgépet sem a légicsapást megelőző két órában – tették hozzá.
Az orosz hadsereg visszautasította a vádakat azzal kapcsolatban, hogy civileket gyilkolna Szíriában, kijelentve, hogy erői csakis fegyveres célpontok ellen hajtottak végre támadást, mindig ellenőrizték a támadások célpontjának helyszínét és környékét.
Ugyancsak keddi jelentésükben a vizsgálóbizottság tagjai beszámoltak arról, hogy az észak-szíriai Rakka egyik iskolájában menedéket kereső legalább 150 civil lelte halálát az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció egyik légicsapásában tavaly márciusban. „A nemzetközi koalíciónak ismernie kellett volna a célpont természetét” – áll a jelentésben, amelyben kijelentik, hogy a koalíció tévedésével megsértette a humanitárius jogot. A katonai szövetség felelősséget vállalt a légicsapásért, amelyet – állítása szerint – az Iszlám Állam mintegy 30 harcosa ellen intézett, akik – a koalíció feltételezései szerint – az említett épületben rejtőzködtek. Mégis, a vizsgálóbizottság által az esettel kapcsolatosan összegyűjtött összes információ egyike sem utal arra, hogy az iskolában terroristák tartózkodtak volna.
Az ENSZ-nyomozók jelentésükben részletekkel szolgáltak a Damaszkusz környéki, lázadók uralta Kelet-Gúta ellen a szíriai kormányerők és szövetségeseik által folytatott ostromot illetően is. A világszervezet munkatársai szerint a Kelet-Gúta elleni ostromot olyan „szerteágazó háborús bűncselekmények” jellemzik, mint például tiltott fegyverek használata, civilek és védett objektumok elleni támadások, akut alultápláltsághoz vezető kiéheztetés a hadviselés részeként, és az orvosi célú evakuálások rutinszerű megtagadása.
