Két nacionalista célt tűzött ki maga elé az ukrán kormány: egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, másik, hogy ne beszélhessenek saját nyelvükön – jelentette ki csütörtökön Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére arra reagált, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amelyik lehetőséget adott rá, hogy a kisebbségek, ha a 10 százalék fölötti hányadot elérik egy bizonyos térségben, használhassák saját nyelvüket.
A miniszter elmondta: aki eddig vitatta, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek valóban célkeresztbe kerültek, az most választ kapott a kérdésre. Ukrajnában „brutális támadást indítottak” a nemzeti közösségek ellen. Nem véletlen az a sorozat, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székháza elleni támadásokkal folytatódott, és most megsemmisítik a nyelvtörvényt, amely lehetőséget adott rá, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket – fogalmazott. Szijjártó Péter szerint egy jogállamban nem történhetne meg az, ami Ukrajnában megtörténik.
Miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel – tette hozzá a külügyminiszter. Hangsúlyozta: jelenleg három nyelvtörvény van az ukrán parlament előtt; mindhárom sokkal rosszabb annál, mint amit az ukrán alkotmánybíróság szerdán megsemmisített. Eddig 10 százalékhoz kötötték a nyelvhasználat határát, a mostani tervezetek 33 százalékhoz akarják kötni.
A tárcavezető szerint az elmúlt időben a nemzeti kisebbségek ügyében Ukrajnában történt fejlemények megerősítik Magyarországnak azt az álláspontját, hogy nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg az helyre nem állítja a kisebbségeket megillető jogokat. Hozzátette: Ukrajnát nem lehet komolyan venni mint az Európai Unió és a NATO felé őszintén közeledő országot.
A KMKSZ nemzetközi fellépést remél az alkotmánybírók szerinte politikai döntése miatt
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán alkotmánybíróság politikai alapú döntést hozva alkotmányellenesnek minősítette a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogait szavatoló törvényt – jelentette ki az MTI-nek Darcsi Karolina, a magyar szervezet politikai-kommunikációs titkára.
Elmondta: „Provokatív lépés volt az alkotmánybíróság részéről a kisebbségbarát nyelvtörvény alkotmányellenessé nyilvánítása. A taláros testület döntése is azt jelzi, hogy Ukrajnában folytatódik a nemzetiségi kisebbségek jogainak szűkítése, és az állam teljesen el akarja lehetetleníteni a nemzetiségi közösségek helyzetét”. Hozzátette: „Az alkotmánybíróság a nacionalista erők kedvében járva politikai és nem jogi döntést hozott, amikor a nyelvtörvényt tartalmilag nem vizsgálva, formai okokra hivatkozva minősítette azt alkotmányellenesnek”.
A KMKSZ-tisztségviselő kifejtette, hogy az alkotmánybírósági határozat eredményeként jelenleg nincs olyan törvény, amely megfelelően szabályozná a kisebbségi nyelvhasználatot, ezért veszélybe kerültek a kétnyelvű utcanévtáblák, köztéri feliratok, a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatának lehetősége. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és a nemzetközi jogvédő szervezetek is felemelik a hangjukat a kérdésben, hiszen Ukrajnának vannak olyan nemzetközi kötelezettségvállalásai, amelyekkel az alkotmánybírósági döntés összeegyeztethetetlen. „A KMKSZ eddig is megtett, és a jövőben is megtesz mindent a törvények adta lehetőségeken belül annak érdekében, hogy bővüljenek a kisebbségi nyelvhasználati jogok Ukrajnában” – hangsúlyozta Darcsi Karolina.
Az ukrán alkotmánybíróság szerdán hozott döntésével alkotmányellenesnek minősítette a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett törvényt. A testület indokolása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a parlament. Az alkotmánybíróság a törvény tartalmát nem vizsgálta.
