Szíriában majdnem hetven civil vesztette életét a kormányerők légicsapásaiban

A szír kormányerők a segélyszállítmányból az orvosi eszközök és a gyógyszerek nagy részét elvették az ellenőrzés során.

Legalább 68 civil életét vesztette és több mint kétszázan megsebesültek a szíriai kormányerők légicsapásaiban a felkelők uralta Kelet-Gútában hétfőn – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű brit székhelyű szervezet.

A terepen kiterjedt aktivistahálózattal bíró csoport úgy tudja, hogy Hammuríjében 10 halálos áldozatot követelt a hordóbombákkal elkövetett támadás.

Az OSDH összesítése szerint az újabb légicsapásokkal 763-ra emelkedett a polgári halálos áldozatok száma több mint 3890 sebesült mellett február 18. óta, a halottak között 172 gyerek is van. Az Oroszország támogatását élvező damaszkuszi rezsim a múlt hónap közepén indította meg légi offenzíváját a lázadók egyik fellegvárának számító Kelet-Gúta ellen.

A szíriai főváros közelében található térségben egy hete kezdődtek meg a kormányerők szárazföldi műveletei. Abder-Rahmán szerint a szíriai hadsereg azóta a 100 négyzet-kilométernyi Kelet-Gúta több mint egyharmadát elfoglalta.

„Az offenzívának folytatódnia kell” – hangsúlyozta vasárnap Bassár el-Aszad szíriai elnök.

Aszad mindenkit biztosított arról, hogy a civileknek lehetőségük van a körbezárt terület elhagyására. Az elnök szerint a műveletek folytatása nem mond ellent az ENSZ fegyverszüneti felszólításának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 24-én határozatot fogadott el, amelyben a 30 napos tűzszünet haladéktalan kihirdetését követelte Szíriában, hiába.

A 2013 óta ostromolt Kelet-Gúta 400 ezer lakója körében mindennapos a nélkülözés. A térség lakossága az erőszak fokozódása óta hétfőn juthat először humanitárius segélyhez. A 46 kamionból álló konvoj 27 500 embert lát majd el gyógyszerekkel és élelmiszerrel – jelentette be az ENSZ.

Az orosz hadsereg szerint a felkelők megígérték: a segélyért cserébe megengedik a civileknek, hogy elhagyják Kelet-Gútát – írta az Interfax orosz hírügynökség.

Moszkva egy héttel ezelőtt naponta öt órára tűzszünetet hirdetett a térségben, de azt állította, hogy a lázadók nem hagyják elmenekülni a helyieket.

Eközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tisztségviselője elmondta, hogy a szíriai kormányfelügyelők a gyógyszerek és az orvosi eszközök jelentős részét eltávolították a segélyt szállító teherautók ellenőrzése során. Az inzulint, a dialízishez, illetve a sebészeti eljárásokhoz szükséges eszközöket, valamint a sürgősségi táskákat is kiszedték – tette hozzá a WHO illetékese.

Szintén hétfőn az OSDH beszámolt arról is, hogy legalább 17 ember meghalt és 92 megsebesült török légicsapásokban az északnyugat-szíriai Afrín körzetben. A török vezetés cáfolja, hogy civileket is támadna offenzívájában, amelyet január közepe óta folytat a körzetet uraló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, kurd vezetésű milíciaszövetség ellen. Az SDF-ben vezető szerepet betöltő Népvédelmi Egységeket Ankara ugyanis az általa terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt törökországi kurd szervezet szövetségesének tartja. Ankara állítása szerint célja, hogy egy úgynevezett biztonságos zónát alakítson ki a török–szíriai határvidéken mintegy 30 kilométeres mélységben.

Törökországban őrizetbe vették az Iszlám Állam több tagját

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tizenhat feltételezett tagját vette őrizetbe hétfőn a török rendőrség, további négy szélsőségest pedig még keresnek, miután az ankarai amerikai nagykövetség vasárnap éjszaka biztonsági fenyegetésre figyelmeztetett – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint az előállítottak külföldi állampolgárok, és önként jelentkezőket közvetítettek ki a Szíriában és Irakban harcoló társaiknak. Tizenkét gyanúsítottat a török fővárosban vettek őrizetbe, további négy iraki állampolgárt pedig a fekete-tengeri Samsun tartományban, valamint a Samsunt Ankarával összekötő főúton, egy autóbusz ellenőrzése során fogtak el a hatóságok.

Az ankarai önkormányzat egyúttal közölte, hogy kiegészítő óvintézkedéseket vezetett be a városban egy lehetséges terrortámadás megelőzésére.

Az amerikai nagykövetség az internetes oldalán jelentette be, hogy a külképviselet biztonsági fenyegetésre hivatkozva hétfőn zárva tart, és csak sürgős esetekben nyújt szolgáltatást. A nagykövetség arra kérte az Ankarában tartózkodó amerikaiakat, hogy legyenek figyelmesek a népszerű turistalátványosságoknál, a bevásárlóközpontokban és a szórakozóhelyeken.

Bekir Bozdag török kormányszóvivő hétfőn a minisztertanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján közölte: a mostani veszély nemcsak az amerikai külképviseletre irányul, úgyhogy a biztonsági erők az egész országban készenlétben állnak.

2015-ben és 2016-ban az Iszlám Állam dzsihadistái számos, sok halálos áldozatot követelő fegyveres támadást és robbantást hajtottak végre Törökországban. A legutóbbi merényletet 2016 szilveszterének éjjelén követte el az egyik milicistájuk, aki egy zsúfolt isztambuli mulatóban 39 embert lőtt agyon.

Bozdag hétfőn arról számolt be, hogy az Iszlám Állam Törökországban 20 merényletet követett el. A támadásokban 310 ember vesztette életét, 967-en sebesüléseket szenvedtek. A török hatóságok 2011 és 2018 között 4043 dzsihadistát tartóztattak le, akik közül 1858-an nem török állampolgárok – fejtette ki a kormányszóvivő.