Az elmúlt évtizedben az amerikai katonai technológiai fölény egyik szimbólumává váltak a drónok, vagyis azok a pilóta nélküli repülőgépek, amelyeket már nemcsak felderítésre, de kifejezetten az ellenség célzott megsemmisítésére is használnak. A Reuters hírügynökség értesülései szerint ugyanakkor hamarosan még több ország arzenáljában kaphatnak helyet ezek a fegyverek, miután Donald Trump elnök jelentősen megkönnyítené az exportjukat – a gyártók nagy örömére.
Az amerikai dróngyártók ma erős konkurenciával szembesülnek a világpiacon, főleg a kínai és az izraeli gyártók jelentenek számukra konkurenciát, amelyek ráadásul gyakran kevésbé szigorú feltételekkel adják el a fegyvereket. A gyártók ezért régóta nagy erőkkel lobbiznak, hogy enyhítsék a rájuk vonatkozó szabályokat. Most meghallgatásra találtak, hiszen Trump kimondottan támogatni szeretné az amerikai ipart, és az export fellendítésével csökkenteni az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát.
Bár már az Obama-adminisztráció idején elterjedtek, a drónok nem tartoznak a legetikusabb és a legnépszerűbb fegyverek közzé. Jogvédők és a fegyverek korlátozásáért küzdő aktivisták szerint az ilyen fegyverrendszerek növelhetik az erőszakot és a bizonytalanságot az amúgy is instabil régiókban, mint a Közel-Kelet vagy Dél-Ázsia. Ezért az új exportpolitika bejelentése hónapokat csúszott, de végül – a Reuters forrásai szerint – Jim Mattis védelmi miniszter sikeresen gyakorolt nyomást Trump nemzetbiztonsági tanácsadójára.
Trump végül nem ment bele a drónexport teljes liberalizálásába, hogy a kisebb, rövidebb hatótávú és kevesebb rakétát hordozó gépeket – tehát nem az ikonikus Predatorokat – viszonylag szabadon értékesítsék, ne csak egy maroknyi, kifejezetten megbízhatónak számító szövetségesnek. Eddig csak Nagy-Britanniának és Olaszországnak adtak el felfegyverzett drónt, de a potenciális vásárlók közt a NATO-tagállamok mellett ott lehet Szaúd-Arábia és más Öböl-menti államok, vagy épp Japán és Dél-Korea.
