Egyre sűrűbben feszül egymásnak Kína és az Egyesült Államok, az élelmesebb országok számára azonban ez inkább lehetőséget, semmint veszélyt jelent. Jó példa erre Vietnam: a délkelet-ázsiai ország hétfőn kapott mellékszerepet a két atomhatalom konfliktusában, miután az Egyesült Államok haditengerészetének egyik repülőgép-hordozó hajója – a negyven éve véget ért háború óta első ízben – kikötött a közép-vietnami Da Nang kikötőjében. Hanoi sikeres hintapolitikájának ismeretében a provokatív lépés akár jövedelmező is lehet.
Az ügy előzménye, hogy a Vietnammal szomszédos Kínában hétfőn ült össze az Országos Népi Gyűlés, a szocialista állam parlamentje. Pekingben Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök mondott nyitóbeszédet, amiből egyebek mellett kiderült, hogy Kína 2018-ban 8,1 százalékkal növeli katonai költségvetését. Ez azt jelenti, hogy Kína idén 175 milliárd dollárt költ majd el fegyverkezésre, ami a reformprogram 2035-ig végrehajtandó, első fejezetét célozza. Kína 2015-ben hirdette meg a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációs programját, a hagyományos tömeghadsereg helyett egy kisebb, de ütőképesebb haderőt hoznának létre. A költségek nagy részét azonban a haditechnika modernizálása emészti fel.
A 175 milliárd dolláros katonai büdzsé bejelentése kapcsán kínai biztonságpolitikai elemzők nem győznek emlékeztetni arra, hogy az Egyesült Államok katonai költségvetéséhez képest a Peking által közölt összeg egészen szerénynek hat. A washingtoni kongresszus tavaly novemberben fogadta el szintén rekordnak számító 692 milliárd dolláros katonai költségvetését. Ugyanakkor a kínai összegből egyebek mellett hiányzik az ambiciózus kínai űrprogram büdzséje, márpedig Kínában azért a hadsereg felel. A washingtoni think-tank, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elemzése pedig arra hívja fel a figyelmet, ha a két nagyhatalom gazdasági fejlődésében nem történik fordulat, 2040-ben a kínai hadikiadások megelőzik majd az Egyesült Államokét.
Ahogyan a kínai büdzsé bejelentésére időzített vietnami akció is mutatja, Washington a pesszimista forgatókönyvekhez tartja magát. Legutóbb 1975-ben, a vietnami háború befejezésekor állomásozott a délkelet-ázsiai országban ekkora erőt képviselő amerikai hadihajó. Bár a kikötőbe érkezett hadihajó, a Carl Vinson parancsnoka, John Fueller ellentengernagy igyekezett megkerülni a Kínával szembeni fellépést feszegető újságírói kérdéseket, elemzők rögtön rámutattak: Washington célja most is a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei feletti status quo megőrzése. Kína mesterséges szigetek építésével terjeszkedik a térségben, erre válaszul az Egyesült Államok járőrözésekkel provokál. Közben Peking igyekszik meggyőzni a vitában érintett másik öt régiós országot arról, hogy zárják ki Washingtont a konfliktus rendezéséből.
