Egyre sűrűbben feszül egymásnak Kína és az Egyesült Államok, az élelmesebb országok számára azonban ez inkább lehetőséget, semmint veszélyt jelent. Jó példa erre Vietnam: a délkelet-ázsiai ország hétfőn kapott mellékszerepet a két atomhatalom konfliktusában, miután az Egyesült Államok haditengerészetének egyik repülőgép-hordozó hajója – a negyven éve véget ért háború óta első ízben – kikötött a közép-vietnami Da Nang kikötőjében. Hanoi sikeres hintapolitikájának ismeretében a provokatív lépés akár jövedelmező is lehet.
Az ügy előzménye, hogy a Vietnammal szomszédos Kínában hétfőn ült össze az Országos Népi Gyűlés, a szocialista állam parlamentje. Pekingben Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök mondott nyitóbeszédet, amiből egyebek mellett kiderült, hogy Kína 2018-ban 8,1 százalékkal növeli katonai költségvetését. Ez azt jelenti, hogy Kína idén 175 milliárd dollárt költ majd el fegyverkezésre, ami a reformprogram 2035-ig végrehajtandó, első fejezetét célozza. Kína 2015-ben hirdette meg a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációs programját, a hagyományos tömeghadsereg helyett egy kisebb, de ütőképesebb haderőt hoznának létre. A költségek nagy részét azonban a haditechnika modernizálása emészti fel.
A 175 milliárd dolláros katonai büdzsé bejelentése kapcsán kínai biztonságpolitikai elemzők nem győznek emlékeztetni arra, hogy az Egyesült Államok katonai költségvetéséhez képest a Peking által közölt összeg egészen szerénynek hat. A washingtoni kongresszus tavaly novemberben fogadta el szintén rekordnak számító 692 milliárd dolláros katonai költségvetését. Ugyanakkor a kínai összegből egyebek mellett hiányzik az ambiciózus kínai űrprogram büdzséje, márpedig Kínában azért a hadsereg felel. A washingtoni think-tank, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) elemzése pedig arra hívja fel a figyelmet, ha a két nagyhatalom gazdasági fejlődésében nem történik fordulat, 2040-ben a kínai hadikiadások megelőzik majd az Egyesült Államokét.
Ahogyan a kínai büdzsé bejelentésére időzített vietnami akció is mutatja, Washington a pesszimista forgatókönyvekhez tartja magát. Legutóbb 1975-ben, a vietnami háború befejezésekor állomásozott a délkelet-ázsiai országban ekkora erőt képviselő amerikai hadihajó. Bár a kikötőbe érkezett hadihajó, a Carl Vinson parancsnoka, John Fueller ellentengernagy igyekezett megkerülni a Kínával szembeni fellépést feszegető újságírói kérdéseket, elemzők rögtön rámutattak: Washington célja most is a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei feletti status quo megőrzése. Kína mesterséges szigetek építésével terjeszkedik a térségben, erre válaszul az Egyesült Államok járőrözésekkel provokál. Közben Peking igyekszik meggyőzni a vitában érintett másik öt régiós országot arról, hogy zárják ki Washingtont a konfliktus rendezéséből.
A két nagyhatalom civakodása között Vietnam eddig jól egyensúlyozott. A Dél-kínai-tengeren zajló vita 2015-ben újult ki, azóta Vietnam mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal sokat javított kereskedelmi mérlegén. Az elmúlt két évben Hanoi közel kilencmilliárd dollárt keresett hintapolitikájával, kereskedelmi mérlegük az Egyesült Államokkal és Kínával ennyivel javult 2015 óta. A jó üzletet a konfliktusokat ügyesen kerülő diplomácia biztosította. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök 2015 novemberében ellátogatott Vietnamba, ahol ígéretet is tett a szomszédjukból érkező import további emelésére. Alig egy év múlva Barack Obama amerikai elnök tette tiszteletét Hanoiban, utolsó útjainak egyikeként. Obama az ázsiai térségben tervezett szabadkereskedelmi egyezmény, a később Donald Trump által eltörölt TPP véglegesítéséről tárgyalt Hanoiban, aminek Vietnam a legnagyobb nyertese lett volna. Később Trump kárpótolta a geostratégiai szempontból kulcspozícióban lévő délkelet-ázsiai országot. Tavaly novemberben Vietnam adott otthont az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országok találkozójának, amin Trump és Hszi is részt vett. Bár Trump az Egyesült Államokra nézve ráfizetéses kereskedelmi mérlegük kiigazításáról beszélt, később kiderült: Washington több, dömpingellenes eljárás alá eső vietnami termékről is leveheti a korlátozásokat.
