Visszaüt az amerikai geopolitikára az 1999-es bombázás

Szerbia euroatlanti integrációjának, Oroszországról való leválasztásának a háborús emlékek is gátat szabnak.

A Nyugaton a koszovói albánok függetlenségi mozgalmának brutális eltiprására tett szerb kísérlet meggátlását célzó „humanitárius intervencióként” magyarázott NATO-hadművelet itteni emlékezete minden kétséget kizáróan súlyos tehertételként nehezedik a Balkán euroatlanti integrációját kiteljesíteni, az orosz befolyást felszámolni kívánó amerikai törekvésekre. Mert míg Aleksandar Vucic államfő látszólag nyitott az európai uniós tagságra, katonai-biztonsági téren – a szavazók többségének véleményét figyelembe véve – Moszkvával van egy hullámhosszon. Szerbia különleges helyzete miatt így bizonyosan más megközelítést kíván az amerikai diplomáciától, mint a többi kelet-közép-európai ország, ahol Oroszország inkább fenyegetésként jelenik meg a történelmi tapasztalatban. Hogy milyet, azt nehéz megjósolni, mindenesetre beszédes, hogy a Trump-kormányzat külügyminisztériumának a mitrovicai incidens (Szerbia Koszovó-ügyi kormánytagja engedély nélkül lépte át a határt, mire albán kommandósok elfogták, majd kitoloncolták) kapcsán kiadott közleménye hangsúlyosan nem állt senki pártjára. Érdekes opciót kínál az egyik benzinkút újságosstandjára kirakott bulvárlap címlapja, miszerint új nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton révén az amerikai elnök azt üzeni: ha Belgrád szakít Putyinnal, cserébe megkapja Kosovska Mitrovicát (Koszovó északi, szerblakta részét) és Republika Srpskát (a boszniai szerb alakulatot).