Terjedelmes cikkben érvel amellett a portál európai kiadása, hogy a budapesti és varsói nacionalista kormányok kommunista elődeikéhez hasonló technikákat alkalmaznak. A szerző, Lili Bayer szerint Orbán Viktor a politikáját a konzervatív nacionalizmus alapjára építette, retorikailag szemben állva az ország korábbi kommunista vezetőivel. Azonban a gyakorlat – paternalizmus, keménykezű fellépés, külső ellenségekre vonatkozó megszállottság, valamint osztályalapú retorika – tekintetében a magyar kormányfő és lengyel partnerei a kommunista elődökre emlékeztető megközelítést alkalmaznak.
A cikkben megszólaltatják Jeszenszky Gézát, az Antall-kormány külügyminiszterét is, aki többek közt a sikeres agymosáshoz szükséges médiamonopóliumot és az állások betöltéséhez megkövetelt párthűséget is említette Orbán Viktor és a kommunisták közös jellemzői között. Nyilatkozik Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, korábbi jegybankelnök is, szerinte a magyar miniszterelnök a politikai retorika tekintetében az iskolában tanult régi marxista mantrákba – mint a munkaalapú társadalom, Magyarország újraiparosítása vagy a spekuláció veszélyei – kapaszkodik. Tamás Gáspár Miklós pedig úgy véli, Orbán Viktor népszerűsége részben annak is az eredménye, hogy a Nyugattal szemben érzett, régóta szunnyadó haragra épít.
Orbán Viktor bírálói úgy vélik, hogy a miniszterelnök Kádár János kottáját másolja. Szerintük mindkét vezető hasonló társadalmi szerződést ajánlott a magyaroknak: szerény jólét és stabilitás biztosítását a szabadság egy részének feladásáért és a kormány elleni aktív ellenállás beszüntetéséért cserébe.
Az osztrák konzervatív lap szerint Magyarországon egy korrupciós botrányoktól megtépázott kormányzópárt és reményekkel teli, elszánt ellenzék néz szembe egymással a választásokon. A cikk rámutat, a Soros György képével teleplakátolt országban sosem volt még ilyen erős az ellenzék, figyelmeztetnek ugyanakkor arra is, hogy továbbra is fennáll az esély, hogy Orbán Viktor simán nyeri a harmadik választását is, még ha a kétharmados többsége valóban bizonytalan.
– A Jobbik a legjobb választás Magyarországnak − nyilatkozta a lapnak Zoltán, egy informatikus, aki szerint az elmúlt idők legkorruptabb kormányzását folytatja a Fidesz. Ő azt mondja, hisz abban, hogy a Jobbik megváltozott, jó irányba tart, ezért érdemes a kormányzásra és a szavazatokra.
A cikk felidézi, hogy Gyurcsány Ferenc 2010-es hazugságbeszéde nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz megnyerje a következő választásokat, ám a baloldal most újra egyesülni készül. Nagyjából 7 évre volt szüksége a baloldalnak ahhoz, hogy valahogyan kilábaljon a gödörből. Az esélyeket latolgatva arra jutnak, hogy bármi megtörténhet.
A legolvasottabb és legnagyobb példányszámú osztrák napilap, a Kronen Zeitung és az ORF, az osztrák közszolgálati televízió is felfigyelt a Magyar Nemzet tényfeltáró cikkeire, amelyek központjában Orbán Viktor kormányának, baráti körének és családtagjainak korrupciós botrányai állnak. A mai tudósítások arra hívják fel a figyelmet, hogy már az FBI is nyomoz a pénzmosás miatt. Részletesen számolnak be a négymilliárd euró eltűnéséről és hogy a magyar kormány az arab világgal üzletelt. A botrányban Bécs neve is felmerült, hiszen a futárok az osztrák főváros üres lakásaiban hozták-vitték a pénzt.
A liberális osztrák lap kommentárja szerint Magyarország civil társadalmának több támogatóra és segítőre van szüksége, legyen szó televízióról, rádióról vagy választási plakátokról. Mint rámutatnak, a magyar kormány Soros György személyében megtalálta tökéletes ellenségét: van, hogy azt állítja a Fidesz, hogy felvásárolta az ellenzéket, van, amikor azt, hogy ő irányítja a fennmaradt kritikus médiát az országban. Sőt, azzal is vádolják, hogy ő a 2015-ös menekültválság kitalálója.
A szerző úgy véli, hogy abban a nyolc évben, amióta a Fidesz kormányoz, Magyarország drámaian megváltozott, ugyanis Orbán Viktor kormányfőnek sikerült nemzeti jelszavakkal minden egyéb társadalompolitikai vitát megfojtani. Ez azért is sikerülhetett Magyarországon olyan könnyedén, mert a nacionalizmussal történt tapasztalatok teljesen eltérőek például Ausztriáétól, ahol a II. világháború után a nacionalizmus teljesen elvesztette legitimitását (attól a szerző jótékonyan eltekint, hogy Ausztriában a Fidesztől jobbra álló Szabadságpárt is része a kormánykoalíciónak).
A választás előtt néhány nappal Orbán Viktor Magyarországa jobboldali, korrupt és megosztott – írja a bajor közszolgálati médium. Mint írják, a kormányfő úgy átalakította a maga javára a társadalmat, a sajtót és a választási törvényt, hogy úgyszólván senki sem kételkedik a sikerében, csak éppen az ország folyamatosan zuhan a Transparency International korrupciós listáján. Hozzáteszik, a rezsim nyilvánosan lejáratja és ellenségként bélyegzi meg a vélt ellenfeleket, Soros György évek óta Orbán kedvenc ellenségének számít. Azt ugyanakkor elismerik: a politikus tehetséges szónok.
Szellemekkel viaskodnak Budapesten – Orbán Viktor fél, hogy elveszti a többséget, azért meredek nézeteket terjeszt – írja a konzervatív német lap. Szerintük ez derült ki a Fidesz egyik választási rendezvényén is, ahol Németh Szilárd 62 percen át beszélt, és ebből 55 percig csak a migránsokkal, illetve azzal foglalkozott, hogy Magyarország magyar marad-e.
A választási rendszer rövid ismertetése után a cikk emlékeztet, hogy a közvélemény-kutatások mind a Fidesz győzelmét vetítik előre. Ám Orbán Viktorhoz közeli forrásokra hivatkozva a szerző azt írja, ezeknek a felméréseknek maga a miniszterelnök sem hisz igazán, inkább az ellenzék megosztottságában bízik. A cikk szerint a választások tétje kettős: ha a korrupciós vádaknak csak a fele is igaz, Orbán Viktoréknak a hatalom elvesztésével a felelősségre vonással is szembe kell nézniük.
Mintha nem is választások lennének április 8-án, hanem háború folyna, mintha a III. világháború előestéjén lennénk – írja le a hangulatot a francia lap. Sylvie Kauffmann szerint ráadásul a retorika szándékosan katonai, hiszen a Fidesz-kommunikáció szerint az invázió Európa kapujában van, a fővárosba, Brüsszelbe már be is hatolt a rejtőzködő ellenség, Európa egésze felett a megszállás és a megsemmisülés veszélye lebeg. A szerző emlékeztet arra is, hogy széles körben elterjedt az a nézet is Közép-Európában, hogy a kétezres években csatlakozott országok nem egyenlő félként csatlakoztak az Európai Unióhoz. A növekvő nacionalizmus, gyakran populizmussal kísérve azonban olyan tendencia, amely messze túlmutat Közép-Európán - figyelmeztet.
