Oroszország csak akkor fogja elfogadni a Szkripal-ügyben lefolytatott nyomozás eredményét, ha abban maga is egyenrangú félként vehet részt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Lavrov szerint a vizsgálatnak átláthatónak kell lennie, nem lehet titkos, ahogy azt a britek szeretnék. Elmondta, hogy március 12. óta Moszkva több mint tíz hivatalos jegyzékben is kérte, hogy részt vehessen a nyomozásban, ám ezt London kategorikusan elutasította.
Hangsúlyozta, hogy bemondás alapján Moszkva senkinek sem fog hinni a Szkripal-ügyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy London közölte: a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálatának eredményét csak a brit fél fogja megkapni, az orosz nem.
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Moszkva kérésére összehívott ülésének minden oldalról és objektíven kell megvizsgálnia az ügyet.
Szerinte a Szkripal-ügy brit verziójának kitalált voltát igazolja az is, hogy azoknak az országoknak egy részét, amelyek az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ráhatására „kénytelenek voltak” Oroszország ellen szavazni az OPCW végrehajtó tanácsának szerdai hágai rendkívüli ülésén, „még nem tudták kiképezni arra, hogy mit kell mondani”.
Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai laboratóriuma összeegyeztethető-e a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel.
Az orosz külügyminiszter hangot adott reményének, hogy Oroszországnak a Szkripal-üggyel kapcsolatos kérdéseire Nagy-Britannia, Franciaország és az OPCW végül választ fog adni.
Közben Alekszandr Jakovenko, Oroszország londoni nagykövete azt ígérte, hogy Moszkva el fogja fogadni a nemzetközi vegyifegyver-ellenőrök vizsgálatának eredményét a Szkripal-ügyben, amennyiben garantálják annak átláthatóságát.
Jakovenko sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Oroszország tudni akarja, mely szakértők vesznek részt annak az idegméregnek a vizsgálatában, amellyel március 4-én Salisburyben megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt és lányát, Juliját.
Szkripalék esete az orosz fél kihagyásával az OPCW elé került. Moszkva sérelmezte ezt, és új, közös vizsgálatot kezdeményezett a nemzetközi szervezetnél, amelyet azonban az OPCW végrehajtó tanácsának szerdai rendkívüli ülésén leszavaztak.
Jakovenko örömmel fogadta a Julija Szkripal felépüléséről szóló híreket, és hangsúlyozta: reméli, hogy Szergej Szkripal is jobban lesz. A diplomata azt mondta: biztos benne, hogy egy napon Julija Szkripal visszatér Moszkvába.
Julija Szkripal közölte, napról napra jobban van
Több mint egy hete magához tért és napról napra jobban van Julija Szrkipal, akinek erről szóló közleményét csütörtökön ismertette a brit rendőrség.
Ez az első alkalom, hogy Szergej Szkripal 33 éves lánya személyesen szólalt meg az ügyben.
Az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesének, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynökének a lánya, akit apjával együtt március elején mérgeztek meg az angliai Salisburyben, hozzátette: „bizonyára megértik, hogy némileg zavarosak a történtek”. Julija Szkripal köszönetet mondott azoknak, akik segítik a gyógyulásban, egyúttal az ő és a családja magánéletének tiszteletben tartását kérte lábadozása idejére.
Az orosz nagykövet sajtótájékoztatóján többször sérelmezte, hogy nem kapott választ a brit hatóságoktól, miután konzuli szolgálatokat ajánlott fel Julija Szkripalnak.
A londoni külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy továbbították az oroszok felajánlását, de Julija Szkripal eddig nem élt vele.
A brit kormány gyilkossági kísérletnek tartja Szergej és Julija Szkripal megmérgezését, amelyért hivatalos szóhasználata szerint „nagy valószínűséggel” Oroszországot terheli a felelősség. Oroszország tagadja ezt.
Brit szakértői vizsgálat szerint a 66 éves Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, a brit külső hírszerzés volt ügynökét és 33 éves lányát, Julija Szkripalt az egykor a Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok osztályú idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg.
A Szkripal-ügy a hidegháború óta eltelt időszak legsúlyosabb diplomáciai válságához vezetett a nyugati országok és Oroszország között, a konfliktus miatt több száz diplomatát utasítottak ki kölcsönösen a szemben álló felek.
