Egy párizsi előváros utcáin imádkozó muszlimok tömege kapcsán tört ki újabb parázs vita a nyilvános vallásgyakorlásról a szekuláris hagyományaira oly büszke Franciaországban. Clichy-la-Garenne-ben, ahol a muszlimok az egyetlen mecset márciusi bezárása óta a nyílt utcán gyűlnek össze, az önkormányzat felszólította a rendőrséget, hogy ettől a héttől kezdve oszlasson fel minden szabadtéri szertartást. Első látásra nehéz lehet megítélni, mennyire jogszerűtlen az utcai ima, a jelenség nem csak a környéken lakókat, de az állam és az egyházak szétválasztásában hívő demokratákat, nem mellesleg pedig helyi politikusokat is felháborította.
Mert miközben a helyi muszlim közösség azzal érvel, hogy joguk van a vallásgyakorláshoz (mecset hiányában is), addig az ellenzők szerint
a szekularizmus elvét még nyugati szinten is nagyon komolyan vevő Franciaországban nincs helye a vallásnak az utcákon.
Hogy ezt arrafelé mennyire – már-már szélsőségesen – komolyan gondolják, arra jó példa az Államtanács közelmúltbeli döntése, melynek értelmében le kell szedni a keresztet egy franciaországi, nyilvános helyen felállított II. János Pál-szoborról.
A helyzet Clichyben is feszült: amíg a város muszlim híveit reprezentáló hitközség képviselői a városházán tárgyalnak a polgármesterrel, helyi képviselőkkel, valamint tanácsadókkal, a türelem egyre fogy. Múlt pénteken például a szekularizmus hívei utcai demonstrációt rendeztek az utcán imádkozó muszlimok ellen.
Az egész ügy már csak azért is ellentmondásos, mert mindkét fél alá tudja támasztani az igazát a jogszabályok szintjén is. Több jogi szakértő mellett
a muszlimok is azzal érvelnek, hogy törvényileg semmi sem tiltja az utcai vallásgyakorlást.
Sőt, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában az áll, hogy senkit sem szabad diszkriminálni véleménye, vallási meggyőződése alapján, ameddig annak kinyilvánítása nem zavarja a törvényes rendet. Nem kérdés, a hívők képviselői szerint a módszerük még belefér a jogi keretekbe.
Az utcai összejövetelek ellenzői viszont az állam és az egyház szétválasztásának elve mellett felhozzák azt is, hogy bár a szabad vallásgyakorlás alapvető jog, azt nem lehet az utcán végezni, de az állam sem köteles imahelyet biztosítani.