Bírósághoz fordul az AfD, amiért ellenőrizendő pártként jellemzi az alkotmányvédelmi hivatal

Bírósághoz fordult az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német jobboldali párt, amiért alkotmányvédelmi ellenőrzést igénylő szervezetként jellemzi nyilvánosan az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat.

A szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártjának szóvivője szerdán a Süddeutsche Zeitung című lap értesülését megerősítve közölte: a kölni közigazgatási bíróságon indított eljárással azt kívánják elérni, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) ne nevezhesse a pártot többé nyilvánosan további ellenőrzést igénylő esetnek (Prüffall).

Ez az elnevezés „megbélyegző jellegű”, megnehezíti a párt munkáját – mondta a szóvivő német hírportálok beszámolói szerint. Kifejtette, hogy a párt csupán a megjelölés nyilvános használatának tiltását igyekszik elérni, és nem kifogásolja, hogy a BfV elemezi politikáját.

A BfV január közepén jelentette be, hogy a szabad, demokratikus berendezkedés elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá veti az AfD-t. Közleménye szerint nyilvános adatok előzetes elemzése alapján a párt egészét a további ellenőrzést igénylő esetek közé sorolták be, a párt ifjúsági szervezetét (Junge Alternative – JA) és egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződését pedig a gyanús esetek (Verdachtsfall) közé.

Thomas Haldenwang, a BfV elnöke a döntést indokolva hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat „a demokrácia korai figyelmeztető rendszereként” köteles intézkedni, ha „alkotmányellenes irányultság” jelei mutatkoznak egy párt vagy egy párt valamely részének tevékenységében.

A további ellenőrzést igénylő eset besorolás azt jelenti, hogy folytatják és elmélyítik a nyilvános adatok gyűjtését és rendszeres elemzés alá veszik a párt nyilvános tevékenységét. Személyekre vonatkozó elemzést azonban nem végeznek, nem tárolnak személyes adatokat és nem alkalmaznak hírszerzési módszereket.

A gyanús eset besorolás azt jelenti, hogy nemcsak nyilvánosan elérhető adatokat elemeznek, hanem hírszerzési munkamódszereket is alkalmazhatnak a vizsgálat során, amely egyes személyekre is kiterjedhet és személyes adatok rögzítésével, tárolásával is járhat.