Donald Trump évértékelő beszéde: az elnök elvetette a bosszúállás politikáját

Kétpárti együttműködést szorgalmazott és elvetette a „bosszúállás politikáját” Donald Trump amerikai elnök a képviselőházban kedden este elmondott évértékelő beszéde bevezetőjében.

„Ha nem engem választottak volna meg az Egyesült Államok elnökének, akkor ma nagy háborúban állnánk Észak-Koreával” – hangoztatta az elnök. Leszögezte: „még sok munka van hátra, de jó a viszonyom Kim Dzsong Unnel”.

Az évértékelő beszéd csaknem másfél óráig tartott, mert gyakran hosszan tartó taps és ováció szakította meg, kivált akkor, amikor Donald Trump bemutatta valamelyik meghívott vendégét.

Beszéde külpolitikával foglalkozó részében az elnök leszögezte, hogy célja az amerikai érdek elsődlegességének biztosítása, majd emlékeztetett az utóbbi esztendő fontos eseményei közül arra, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, továbbá a minap a venezuelai Juan Guaidó ellenzéki politikust az ország legitim kormányának leendő vezetőjeként.

„A nagyszerű országok nem folytathatnak végeérhetetlen háborúkat” – fogalmazott Szíriára és Afganisztánra utalva. Mint mondta, az amerikai kormány felgyorsítja erőfeszítéseit, hogy kivonja katonáit Szíriából és Afganisztánból. „Eljött már az ideje, hogy Szíriában lévő remek harcosainkat itthon köszönthessük” – fogalmazott. De leszögezte azt is: a csapatkivonástól függetlenül az Egyesült Államok továbbra is mindent megtesz azért, hogy „megsemmisítse az Iszlám Állam maradványait”.

Az afganisztáni kivonulásról folytatott tárgyalásokat „konstruktívnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy e tárgyalásokba bevonják az afgán tálibokat is. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tudja, vajon két évtizednyi háború után sikerül-e békét teremteni. „De legalább meg kell próbálni” – mondta.

Kínáról szólva leszögezte: az ázsiai országgal kötendő kereskedelmi megállapodásnak magában kell foglalnia a kínai tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetését. Hangot adott azon álláspontjának, hogy Kína nemcsak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, hanem eltulajdonítja az amerikai szellemi tulajdont is. „Az amerikai vagyon meglopásának véget kell vetni” – hangoztatta.

Donald Trump kitartott az amerikai-mexikói határon építendő fal mellett, de a várakozásokkal és elemzői jóslatokkal ellentétben nem jelentette be, hogy rendkívüli állapotot hirdet, hogy a kongresszus megkerülésével építtesse meg a határfalat. Kompromisszumot és a demokratákkal közös erőfeszítéseket szorgalmazott a határvédelem ügyében, de leszögezte, hogy a falat mindenképpen meg kell építeni.

Megoldást sürgető országos válságként írta le az amerikai-mexikói határon kialakult helyzetet és emlékeztetett arra, hogy már csak tíz nap van hátra a kormányzat teljes működésének biztosításához szükséges újabb szavazásig. Felszólította a törvényhozókat, hogy állapodjanak meg a finanszírozáshoz szükséges összeg és a déli határbiztonság megteremtésének megszavazásában. „Itt az ideje, hogy a kongresszus megmutassa a világnak: elkötelezett az illegális migráció megállítása iránt” – fogalmazott.

„A bevándorlási politika rendezése morális kötelezettség” – hangoztatta és megismételte régi álláspontját, miszerint híve annak, hogy az Egyesült Államok befogadjon bevándorlókat, de ezeknek az embereknek törvényes úton kell az országba érkezniük.

Az illegális bevándorlásról úgy fogalmazott, hogy annak árát a tisztességesen dolgozó amerikai polgárok fizetik meg részben munkahelyük elvesztésével, részben pedig a közbiztonság romlásával. Az elnök hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlókkal emberkereskedők és fiatal nőket futtató bűnözők érkeznek az Egyesült Államokba, egyúttal utalt arra, hogy – elsősorban New Yorkban – olyan bűnbandákat számoltak fel, melyeknek tagjai illegálisan tartózkodtak az országban.

Donald Trump a belpolitikában kétpárti együttműködést szorgalmazott és elvetette a „bosszúállás politikáját”. Együttműködésre, az évtizedek óta tartó politikai patthelyzet feloldására sürgette a politikai élet szereplőit. „Kötelezzük el magunkat amellett, hogy Amerika nagyszerű lesz” – mondta és leszögezte, hogy az Egyesült Államok „nyerésre áll”. Megfogalmazása szerint „ha békesség és törvényhozás lesz, akkor nem lesz háborúskodás és nyomozások sora”.

Trump kétpárti egyetértéssel folytatott politizálást sürgetett egy sor kérdésben, egyebek közt a kábítószer-fogyasztás társadalmi válságának megoldása, az agrárreform és az elavult amerikai infrastruktúra megújítása ügyében. Bejelentette, hogy a tervezett új egészségbiztosítási törvény tárgyalásakor „prioritás” az érvényben lévő törvény egyes elemeinek megőrzése, és felkéri majd a kongresszust a kiterjesztett abortusztörvény felülvizsgálatára.

Az elnököt gyakran szakította meg ováció, és azon még ő is meglepődött, amikor fehér ruhába öltözött demokrata párti nők egy csoportja is heves tapsban tört ki. Trump ugyanis arról beszélt, hogy a jó gazdasági eredmények előnyeit kivált a nők élvezik, az újonnan létrehozott munkahelyek 85 százalékát nők töltik be, és elismerően szólt arról, hogy az amerikai történelemben még soha ennyi női törvényhozó nem volt a kongresszusban, mint most. A demokrata párti nők csoportjának tapsa annyira meglepte, hogy még oda is szólt: „Ez ugye nem volt benne a forgatókönyvben?”

Külön tapsot kapott az elnök vendégei közül a második világháború négy idős veteránja és Buzz Aldrin, aki éppen ötven évvel ezelőtt – Neil Armstrong nyomában – a második ember volt, aki a Holdra lépett.