Oroszbarát erők a választások esélyesei

Az Igor Dodon államfő vezette oroszbarát ellenzéki szocialisták indulnak a legnagyobb győzelmi eséllyel a vasárnapi moldovai választásokon, de a lapunknak nyilatkozó elemző szerint a kis posztszovjet állam nyilvánossága az orosz és a román média félretájékoztatásaival terhelt, ezért nehezen kiszámítható a voksolás eredménye.

MN_SABLON

Az egyharmad magyarországnyi területű, hazánk keleti határától csupán kétszáz kilométerre található Moldovai Köztársaság egyre inkább a kelet-európai geopolitikai nagyhatalmi küzdelem terepévé válik – véli Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

– Az orosz érdek az amerikai biztonságpolitika és tőke (és az ezt képviselő Románia) terjeszkedésének az akadályozása, az Odesszából Moldován keresztül Görögország felé áthaladó, orosz érdekeltségű gáz- és villamos vezetékek biztosítása, valamint ukrajnai politikájának támogatása.

A Moldovától 1992-ben elszakadt, de nemzetközileg el nem ismert Moszkva-barát Transznisztria területén kétezer orosz katona állomásozik, a Krím félsziget amolyan előretolt védvonalaként. A Kreml minimális célja a kis köztársaság NATO-integrációjának blokkolása, egy oroszbarát parlament működése, de a gazdasági nehézségekkel sújtott Oroszországnak arra már nincs elég forrása, hogy segélyezze is Moldovát, ezért sem kifogásolta négy évvel ezelőtt az Európai Unió társult tagságának elnyerését – összegezte a szakértő Chisinau helyzetét. Hozzátette: Németország és Franciaország igyekszik gazdaságilag sem sérteni az orosz érdekeket Moldovában. Eközben a kelet és nyugat között feszülő moldovai társadalom rendkívül megosztott. A lakosság relatív többsége támogatja az uniós integrációt, a NATO-hoz való csatlakozást viszont elutasítják a moldovaiak, s Oroszországgal és Romániával is jó viszonyt szeretnének.

Friss felmérések szerint a vasárnapi megméretést az Igor Dodon államfő által fémjelzett oroszbarát ellenzéki szocialisták (PSM) nyerik 45-50 százalékos eredménnyel, őket a 25 százalékra taksált Nyugat-barát, nacionalista, jelenleg kormányzó baloldali Demokrata Párt (PDM) követi, a harmadik helyre pedig a liberális, EU- és románbarát ellenzéki ACUM választási koalíció fut be húsz százalékkal. Barabás T. János úgy véli, amennyiben a Dodon-féle PSM szerez többséget a parlamentben, várhatóan a demokratákkal fog együtt kormányozni. Az utóbbiak elnöke, Vlad Plahotniuc az ország legbefolyásosabb vállalkozója, az üzleti életben kikerülhetetlen.

– A szocialista vezetésű kormány blokkolná a NATO-integrációt. Oroszország a PSM–PDM-koalíciót fogja sugallani, s ezt az EU sem fogja ellenezni. Az unió segélyei és befektetései nélkül alig működik az állam, így az oroszbarát retorika mellett maradna az ­uniós integráció folyamata – vázolta fel lapunknak a legvalószínűbb forgatókönyvet az elemző. Ha viszont a szocialisták kisebbségben maradnak, akkor a PDM és az ACUM románbarát ellenzék próbálhat majd kormányt alakítani, de nagy az ellentét a két tábor között. Közben az orosz és a román média egyaránt háborús veszéllyel, összeesküvésekkel riogat. Barabás T. János szerint tudatosan félelmet keltenek azzal a céllal, hogy a moldovaiak egy erős támogatót keressenek.

Moldova a kétszázötven dolláros havi átlagbérével talán sereghajtó Európában, ugyanakkor az árak nem sokkal maradnak el a magyarországiaktól. A lakosság egyharmada külföldön vendégmunkás.

– A korrupció, a gyenge adminisztráció és hiányos infra­struktúra miatt kevés a külföldi befektetés. Az ország főleg agrártermékeket, kábeleket, bort, építőipari anyagokat exportál, a szerény modernizációt jelenleg az uniós és az amerikai segélyek biztosítják – összegzett Barabás T. János.