Elvesztette felsőházi többségét a kormánykoalíció a hollandiai választásokon

A jobboldali populista Fórum a Demokráciáért (FvD) lett a hollandiai tartományi választások nagy nyertese, miközben a liberális-kereszténydemokrata kormánykoalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában – jelentette csütörtökön a NOS holland közszolgálati televízió.

Az előző napi választások közel teljes, de még nem végleges eredményei szerint a mindössze 2016-ban alapított, euroszkeptikus és bevándorlásellenes FvD 16 százalékot ért el, így 12 helyre számíthat majd a 75 fős szenátusban, ugyanannyira, mint a Mark Rutte miniszterelnök vezette, liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD).

Az eddigi 38 helyett csak 31 mandátuma lesz a felsőházban a négypárti kormánykoalíciónak, amelynek majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD 13 helyett 12, a liberális D66 10 helyett 7, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 12 helyett 8, a Keresztény Unió (CU) viszont 3 helyett 4 helyet szerzett.

A kormányszövetségnek külső támogatásra lesz szüksége az alsóházban már elfogadott törvények szenátusi jóváhagyásához.

Ezzel kapcsolatban Rutte kijelentette, hogy a „konstruktív” pártok támogatásában bízik, legyenek azok jobb- vagy baloldaliak.

„Ez sok kávéivást és még több telefonhívást jelent. Arra számítok, hogy az ország továbbra is jól kormányozható marad, úgyhogy ideje munkához látni” – közölte.

Az FvD-t vezető, 36 éves Thierry Baudet mindenfajta együttműködés lehetőségét kizárta.

„Azok pusztítanak el, akiknek védelmeznie kellene bennünket, de most elnyerte büntetését az arrogancia és az ostobaság” – hangoztatta Baudet.

A legnagyobb veszteségeket a Geert Wilders vezette iszlámellenes Szabadságpárt (PVV), illetve a szocialista párt könyvelhette el. Előbbi a mostani 9 helyett 5, utóbbi 9 helyett 4 mandátumra számíthat.

A környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) ugyanakkor 9 felsőházi helyhez juthatott, körülbelül kétszer többhöz, mint négy évvel ezelőtt. A párt Amszterdamban besöpörte a voksok negyedét.

Számos beszámolóban kiemelték, hogy a választások előtt két nappal egy török származású férfi több jel szerint terrorista indíttatásból agyonlőtt három embert Utrechtben. Szakértők szerint ez a támadásért a kormányt hibáztató, azt a migrációval összekapcsoló FvD és Szabadságpárt malmára hajthatta a vizet.

Sokan bírálták, hogy a PvD a többi párttal ellentétben nem szüneteltette kampányát a merényletet követően. „Az egymást követő Rutte-kormányok nyitva hagyták a határainkat, beengedve több százezer, a miénktől teljesen eltérő kultúrájú embert” – mondta például Baudet.

Hollandiában a tartományi választások egyben a felsőház tagjainak kijelöléséhez is vezetnek: ezen közvetlenül választott tartományi képviselők döntik el, hogy kik ülnek a szenátori székekbe. A 75 tagú felsőháznak az a szerepe, hogy politikai ellensúlyt adjon a képviselőháznak, mert valamennyi törvényt ellen kell jegyeznie.

A szenátorokat ezúttal május végén választják meg.

A tartományi képviselőknek a szenátorok választásán kívül csupán a tizenkét tartomány belső ügyeibe van beleszólásuk, valamint az azokat összekötő közlekedési hálózatok ügyeibe, közös környezetvédelmi problémákba és néhány meghatározott oktatási és kulturális kérdésbe.