Orbán Viktor: Jó döntést hoztunk, a néppárt megőrizte az egységét

Kompromisszumra jutott tegnap a Fidesz és az Európai Néppárt: a nagyobbik magyar kormánypárt egyoldalúan felfüggesztette tagságát mindaddig, amíg a néppárt által delegált háromtagú bizottság jelentést nem tesz a magyar jogállamiság helyzetéről. Magyarország szintén előáll egy bölcsek tanácsával, és a felek tárgyalásainak fényében — feltehetőleg csak az európai választások után — születik döntés a néppárt és a Fidesz kapcsolatának jövőjéről. Minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem, négy választást nyertünk meg a magyar polgárok akaratából — húzta alá tegnap esti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök, sokadszorra is megismételve: nem változik a bevándorlással kapcsolatos hazai politika, és a magyar kormány továbbra is elsődlegesnek tekinti a keresztény Európa védelmét.

Orbán Viktor azt javasolta, hogy egy olyan testületet hozzanal létre, amelyben kizárólag a schengeni övezet belügyminiszterei ülnének Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Határozatlan ideig felfüggesztették a Fidesz néppárti (EPP) tagságát, miután a magyar kormánypárt és a pártcsalád többi tagja csaknem háromórás vitát folytatott tegnap Brüsszelben.

Az ülést követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök, pártelnök arról beszélt: a Fidesz egyoldalúan döntött a néppárton belüli jogainak felfüggesztéséről, és ezentúl az osztrák forgatókönyv lép életbe, miszerint „három bölcs” – Hermann van Rompuy, az Európai Tanács korábbi belga elnöke, Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament német exelnöke – fogják vizsgálni a magyar jogállamiság kérdését.

Mivel Schüssel idején az osztrák jogállamiság is kapott kritikákat, a magyar kormányfő hozzátette: „húsz év múlva én fogom a svéd és skandináv jogállamiságot vizsgálni, ez egy vonzó perspektíva”. Orbán Viktor egyúttal bejelentette, hogy a friss kompromisszum értelmében Magyarország is delegálja majd a saját „bölcseit”: Novák Katalin család-és ifjúságügyekért felelős államtitkárt, Varga Judit uniós ügyekért felelős államtitkárt, illetve Szájer Józsefet, a Fidesz brüsszeli delegációvezetőjét.

Arra a felvetésre, hogy a bölcsek kétoldalú tanácskozásának van-e határideje, a miniszterelnök elmondta: nincs jelentősége időkorlátot emlegetni, de bizonyos, hogy csak az európai választásokat követően születik döntés. Nem időszerű arról beszélni, hogy mi lesz, ha nem sikerül megegyeznie a három bölcsnek, mert most a néppárt melletti kampány a legfontosabb – húzta alá Orbán Viktor, aki azt is leszögezte: a párt kizárólag bevándorlásellenes, és a keresztény értékek mellett kiálló pártcsalád soraiba ül be a jövőben.

Mint mondta, a kormány a politikáján nem kíván változtatni.„Magyarország erős Európát, erős Európai Uniót akar, nem változik a bevándorlással kapcsolatos politikája, és elsődlegesnek tekinti a keresztény Európa, a keresztény kultúra védelmét” – Minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem, négy választást nyertünk meg a magyar polgárok akaratából. A legutóbbi három európai parlamenti választáson 47, 56 és 52 százalékot kaptunk.

A miniszterelnök érkezik a brüsszeli tanácskozásra. Sem felfüggeszteni, sem kizárni nem lehet a Fideszt
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Nyilván egy ilyen párt nem engedi meg magának, hogy felfüggesszék vagy kizárják, mert akkor inkább feláll és távozik – mondta.

Mint ismert, korábban az Európai Néppárt tizenhárom, a pártcsalád liberális szárnyához tartozó tagpártja kezdeményezte a Fidesz kizárását, Manfred Weber európai parlamenti EPP-frakcióvezető pedig feltételeket szabott a magyaroknak a benn maradáshoz.

Orbán Viktor tegnap úgy értékelte az eseményeket: a Fideszt megtámadták, és arra tettek kísérletet, hogy a néppárt keresztény-konzervatív részét zárják ki. A miniszterelnök szerint a vita az Európai Néppárt jövőjéről szólt, miközben egy választási kampány is zajlik. Ennek pedig azok örülnek igazán, akik fel akarták szeletelni a néppártot.

A Fidesz-kérdés egyébként az európai sajtóban is nagy visszhangot kapott. A német hírcsatornák Annegret Kramp-Karrenbauert, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnökét idézték, aki szintén a Fidesz tagságának ideiglenes felfüggesztését szorgalmazta és a tegnapi ülésen is felszólalt.

Az Angela Merkel utódaként emlegetett politikus nevéhez kötődik a bölcsek tanácsának ötlete is, írta a német Bild, amely szerint Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár is részt vett a terv kidolgozásában. Kurz a tegnapi EPP-tanácskozáson nem vett részt, csak a ma kezdődő uniós csúcstalálkozóra érkezik Brüsszelbe.

Az európai sajtó szerint főként a néppárt luxemburgi, svéd és belga tagpártjai küzdöttek kitartóan a Fidesz kizárásáért. A luxemburgi Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még tegnap is arról beszélt, hogy lassan már két éve javasolja, hogy zárják ki a magyar kormánypártot az EPP-ből.

A miniszterelnök leszögezte: nem változtatunk a politikánkon
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A leköszönő uniós politikus a néppárton belüli bírálatoknak is központi figurája, ugyanis a Fidesz-kritikák zöme a bizottsági elnök képét is felhasználó magyar plakátkampány nyomán robbant ki. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap elutasította, hogy Juncker ellen zajlott volna hadjárat, mint mondta, a kormány információs kampányt folytatott.

A KDNP marad a helyén

Nincs olyan javaslat az asztalon, amely arról szólna, hogy a KDNP-t zárják ki az Európai Néppártból, és a KDNP sem kívánja azt elhagyni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Hollik István kormányszóvivő.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette: a magyar kormánypártok elnökei, Orbán Viktor és Semjén Zsolt folyamatosan egyeztetnek, a kisebbik kormánypárt vezetése pedig úgy látja, vannak a néppártban még olyan pártok, amelyek osztják a KDNP kereszténydemokráciával és keresztény Európával kapcsolatos nézeteit.

– Nem reménytelen a küzdelem, amelynek az a célja, hogy az EPP visszataláljon a valódi kereszténydemokrácia irányába – tette hozzá. Hollik István megjegyezte: a KDNP az újraalakulása, a rendszerváltoztatás óta tagja az EPP-nek.

Deák Dániel elemzése:

Komoly győzelmet aratott az Európai Néppárt tegnapi ülésén a Fidesz – véli Deák Dániel politológus –, hiszen az előzetes törekvésekkel szemben nem zárták ki, illetve nem függesztették fel a várt eljárás keretében a magyar kormánypárt tagságát. Ez azt jelzi, hogy a néppárti politikusok tartanak attól, hogy a Fidesz esetleges távozása dominóhatást indítana el, ráadásul egy ilyen forgatókönyv már rövid távon is a néppárt visszafordíthatatlan identitásvesztését és elsorvadását eredményezné. A magyar kormánypárt komoly veszélyt jelentene a néppártra, ha egy közép-európai, kereszténydemokrata alapokon álló új pártcsaládot hozna létre, amelyhez többek között a lengyel, az olasz és az osztrák kormányban benne lévő politikai erők is csatlakoznának. Manfred Weber sem érdekelt a Fidesz távozásában, hiszen annak legnagyobb vesztese mindenképpen ő lenne, aki ebben az esetben könnyen búcsút mondhatna annak a dédelgetett álmának, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen. A korábbi jogállamisági vizsgálatokból mindig a magyar kormány jött ki győztesen, hiszen a megalapozatlan politikai vádakat nem tudták ilyen alapon bebizonyítani, minden bizonnyal ez most is így lesz. Ha a Fidesz benn marad a választásig a néppártban, akkor még lesz remény arra, hogy belülről megreformálja ezt a pártcsaládot.

Szánthó Miklós elemzése:

A felek az EP-választásra tekintettel egy politikai döntéssel ideiglenesen megőrizték a Európai Néppárt (EPP) formális egységét – értékelte a tegnap történteket Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója –, sőt, lehet mondani, hogy a csatában a Fidesz győzelmet aratott, a harc viszont folytatódik. Az igazi dilemma ugyanis fennmaradt: az EPP vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A kizárásra irányuló törekvések ugyanis valójában az EPP-t megosztó világnézeti törésvonalakról és hatalomtechnikai ügyekről szólnak. Az EPP vezetőinek egy jó része megtagadta a pártcsalád keresztény gyökereit, sőt alárendelte magát a balliberális politikai kánonnak. A migrációs válság megítélése az ebből fakadó áthidalhatatlan ellentéteket pusztán a felszínre hozta: az EPP hangosan Fidesz-ellenes része ugyanis nemcsak támogatja a bevándorláson alapuló multikulturális és föderatív EU-t, de pártolja az abortusz, az eutanázia liberalizációját és a homoszexuálisok házasságkötési jogát is. A néppárt teljes átpozicionálását most ugyan sikerült elodázni, de a kérdés a választás után újra fel fog merülni, ahogy az is: megéri-e a német hatalmi érdeknek, hogy a Weber bizottsági elnökké választásához szükséges szocialista, liberális vagy zöld szavazatokért cserébe kitessékelje a Fideszt a néppárt soraiból.