Börtönben maradnak a székelyek

Elutasította a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt két székelyföldi férfi rendkívüli felülvizsgálati kérését kedden a román legfelsőbb bíróság.

Beke Ernő, István édesapja imádkozik fia szabadulásáért Fotó: Facebook

Elutasította a terrorizmus vádjával öt-öt év szabadságvesztésre ítélt két székelyföldi férfi rendkívüli felülvizsgálati kérését tegnap a román legfelsőbb bíróság.

Kedvező ítélet esetén a két fiatal azonnal szabadulhatott volna a feketehalmi börtönből. A legfelsőbb bíróság tavaly általános meglepetést okozott a Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt elítélő határozatával, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság korábban megsemmisítette a terrorizmus vádját, és csak annyi börtönbüntetést szabott ki a vádlottak ellen, amennyit vizsgálati fogságban töltöttek.

Beke Ernő, István édesapja imádkozik fia szabadulásáért
Fotó: Facebook

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) aktivistáit azért ítélték el, mert lehallgatott beszélgetéseikből, valamint egyikük lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek: házi készítésű pokolgépet akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Beke és Szőcs mostani jogorvoslati kérését arra alapozta, hogy olyan tettért ítélték el őket, amelyet a román büntetőjog nem tartalmaz. A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette.

Az elítéltek hozzátartozói és jogi képviselői abban reménykedtek, hogy a legfelsőbb bíróság eltörli a két székely férfit ötéves börtönbüntetésre ítélő másodfokú ítéletet, és helyben hagyja az őket lényegében felmentő első fokú ítéletet. A Krónika beszámolójában megjegyzi, sokan azt is elfogadható megoldásnak tartották volna, ha a bíróság felfüggeszti a másodfokú ítéletet, szabadlábra helyezve a két elítéltet, és elrendeli az ügy újratárgyalását.

A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Beke és Szőcs ügyében. Csóti György, az intézet igazgatója március végén biztosnak vélte, hogy Strasbourgban elmarasztalják a román államot a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérülése miatt.

Ez a jog szerinte akkor sérült, amikor a legfelsőbb bíróság a jogerős ítélet kimondása előtt megváltoztatta az egyik vádpontot, és nem adott lehetőséget a vádlottaknak az új vádpont elleni védekezésre. Tavaly novemberben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több szenátora és képviselője hivatalos levélben fordult Klaus Johannis román államfőhöz a kézdivásárhelyi fiatalok ügyében.

Levelükhöz csatolták a több mint tízezer támogató aláírással ellátott Szabadságot Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak című petíciót is, amelynek célja az volt, hogy a román igazságszolgáltatás helyezze hatályon kívül azt a jogi szempontból megalapozatlan, s ilyen formában etnikai alapon, az erdélyi magyarság megfélemlítésének céljából meghozottnak tűnő ítéletet, amellyel öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélték a HVIM két aktivistáját.

Az elnöki hivatal válasza szerint az államfő bárminemű beavatkozása az ügyben súlyosan sértené a jogállamiság két alapelvét: a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozót, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólót.