Frans Timmermansnak segíthetnek a britek

Rendkívül rosszul jár az Európai Néppárt, Manfred Weber pedig könnyen eleshet az európai bizottsági elnöki poszttól, amennyiben az Egyesült Királyság is részt vesz a május 23—26. közötti európai parlamenti választásokon. Erre márpedig egyre nagyobb esély mutatkozik.

Theresa May brit miniszterelnök ma a német kancellárral és a francia államfővel folytat négyszemközti tárgyalásokat, holnap pedig a rendkívüli EU-csúcsértekezleten fogja kérni a brexit június 30-ig történő elhalasztását.

A kormányfő abban bízik, hogy addig vagy el tudja fogadtatni a brit parlamenttel az EU-val kötött kilépési megállapodását, vagy saját Konzervatív Pártjának euroszkeptikus táborát megkerülve az ellenzéki Munkáspárttal dolgoz ki egy alternatív alkut.

Mivel azonban a háromszor elutasított megállapodást továbbra sem támogatja a westminsteri alsóház, s a Munkáspárttal zajló tárgyalások sem hoztak eredményt, úgy tűnik, a június 30-i határidőt is meg kell hosszabbítani. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyéves halasztást javasolt.

Amennyiben a londoni kormány és az EU-tagállamok rábólintanak erre, az Egyesült Királyságnak mint EU-országnak kötelessége lesz részt vennie az európai parlamenti (EP-) választásokon. Ha ezt nem fogadják el, a szigetország e hét pénteken megállapodás nélkül eshet ki az Európai Unióból. Az EP-választásokon való részvétel tehát egyre valószínűbbnek tűnik, a brit közvélemény-kutató intézetek már felméréseket is végeznek.

Ezek szerint a Munkáspárt a szavazatok harminc százalékát szerezné meg, míg a Konzervatív Párt 24 százalékot, a kilépést szorgalmazó UKIP 18-at, a liberális demokraták tízet. Indulna a választásokon Nigel Farage is, aki nemrég új tömörülést alapított Brexit Párt néven.

A britek indulásának nem örülne az Európai Néppárt (EPP), amely a legtöbb mandátumra számít a választások után. A Fidesz mint tagpárt kiesése esetén ugyanis 13-14 képviselői helytől esne el az EPP, nem beszélve arról, hogy ez esetben a magyar kormánypárt szoros szövetségesének számító erdélyi RMDSZ vagy a Szlovén Demokrata Párt is követhetné a Fideszt, amivel mintegy 160-ra csökkenne az EPP mandátumai­nak száma.

Növekedne viszont az európai szociáldemokraták pártcsaládjának ereje, a brit Munkáspárt ugyanis akár harminc mandátumot hozhat magával, amivel a szociál­demokratáknak legalább 160 képviselőjük lenne az EP-ben. Tovább erősödne az euroszkeptikus tábor is a konzervatívok, a UKIP, illetve Farage-ék jelenlétével – egyikük se tagja az EPP-nek –, de még Guy Verhofstadt liberális pártcsaládja is hasznot húzna a brit liberális demokraták részvételével.

Ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén a bajor Manfred Weber elbúcsúzhatna a lehetőségtől, hogy a legerősebb EP-frakció csúcsjelöltjeként az Európai Bizottság elnöki székébe üljön. A szociáldemokraták győzelme esetén ez a lehetőség Frans Timmermanst, az Európai Bizottság hazánkkal szemben rendkívül kritikus holland alelnökét illethetné meg.