Alkotmányjogásznő lett az átmeneti osztrák kancellár

A stabilitást hangsúlyozva, az alkotmány legfőbb őrnőjeként mutatta be Alexander Van der Bellen osztrák államfő Brigitte Bierleint, akinek kormányalakítási megbízást adott tegnap.

Brigitte Bierlein lett Ausztria első női kormányfője Fotó: Reuters

A stabilitást hangsúlyozva, az alkotmány legfőbb őrnőjeként mutatta be Alexander Van der Bellen osztrák államfő Brigitte Bierleint, akinek kormányalakítási megbízást adott tegnap. Az eddig az osztrák alkotmánybíróság elnöki tisztét betöltő 69 éves jogásznő a szeptemberre tervezett előre hozott választásokig töltheti be a kancellári posztot, szakértői kabinet élén.

Megbízatásával négy nap leforgása alatt immár másodszor következett be a bécsi politikában korábban példátlan fejlemény: hétfőn Sebastian Kurzot az első osztrák kancellárként buktatta meg bizalmatlansági indítvány, Bierlein személyében pedig először állhat nő a kormány élén.

De az ő pályafutásában ez nem lesz újdonság: az alkotmánybíróságon is ő volt az első női alelnök, majd 2018 óta az első elnöknő. Sajtóbeszámolók alapján konzervatív jogásznak tartják; a konzervativizmus számára az önkényesség pozitív ellenpólusát jelenti.

Brigitte Bierlein lett Ausztria első női kormányfője
Fotó: Reuters

A tegnap bejelentett kormánytagok ugyanabból a körből kerülnek ki, mint Bierlein. Clemens Jabloner, az alkotmánybíróság korábbi elnöke lesz az alkancellár és az igazságügy-miniszter, a külügyi tárca vezetését pedig Alexander Schallenberg veszi át Karin Kneissltől. Utóbbi ugyan formálisan pártonkívüli, de az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által jelölt politikusok közül utolsóként maradt a kormányban, miután két hete felbomlott a Kurz Osztrák Néppártja (ÖVP) és az FPÖ alkotta koalíció.

Az 50 éves Schallenberg szintén jogász, aki diplomatacsaládban felnőve több külföldi fővárosban is élt, majd dolgozott Ausztria brüsszeli EU-képviseletén és külügyi szóvivőként is. Az ügyvivő kormány többi tagját egyelőre nem ismertették.

Az osztrák belpolitika rendkívüli fordulatot vett azt követően, hogy két héttel ezelőtt két német lap botrányos videofelvételt tett közzé, amely kompromittálta Heinz-Christian Strache szabadságpárti vezetőt és alkancellárt, aki ezzel azonnali távozásra kényszerült.

A spanyol sziget egyik villájában készült felvétel nyomán Ibizagate-ként elhíresült ügy számos mozzanata – így az is, ki áll a felvétel mögött és az milyen érdeket szolgált – máig ismeretlen, mindenesetre Strache körül elfogyott a levegő, mert befektetésekért cserébe politikai támogatást és befolyást ígérgetett egy orosz oligarcha állítólagos unokahúgának.

Az ÖVP–FPÖ-koalíció összeomlása után Ausztria politikai válságba jutott, Kurz pedig a hét elején – az FPÖ szavazatainak is betudhatóan – annak dacára megbukott a bécsi parlament alsóházában, hogy pártja előző nap fölényesen, a voksok mintegy 35 százalékát begyűjtve nyerte meg az európai parlamenti választásokat.

Az FPÖ meggyengült, a vezető ellenzéki párt, a szociáldemokraták pedig nem tudtak profitálni az Ibiza-botrányból. Ausztria mindezzel kampányüzemmódban maradt, és a nyáron derül ki, előnnyé tudja-e alakítani Kurz a váratlan bukását, illetve koalíciós kormányt tud-e az ősszel alakítani az ÖVP.