Előrelépés nélkül zárultak az orosz-japán békemegállapodásról szóló egyeztetések

Előrelépés nélkül zárult az orosz-japán békemegállapodásról szóló egyeztetések harmadik fordulója, amelyre pénteken került sor a két ország külügyminisztere között Moszkvában. A két ország közötti békeszerződés a második világháború vége óta várat magára.

„Eszmecserét folytattunk az ilyen megállapodások elérésének módjaira vonatkozóan, amelyek teljes mértékben megfelelnének országaink érdekeinek és népeik egyértelműen támogatnák és elfogadnák őket. Ez nem egyszerű feladat. Nyilvánvaló, hogy csakis hosszan tartó, fáradhatatlan és kreatív munkával lehet megoldani” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott japán hivatali kollégájával, Kono Taróval.

Az orosz külügyi tárcavezető elárulta, hogy a megbeszélésen ragaszkodott az orosz állásponthoz, amely szerint Tokiónak kezdésül teljes mértékben el kell ismernie a második világháborús eredményeket, beleértve az orosz szuverenitást a Kuril-szigetek felett.

Lavrov hangsúlyozta továbbá, hogy az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozat aláírása óta a helyzet „radikálisan megváltozott”, és Moszkvának figyelembe kell vennie, hogy Japán biztonsági szerződést írt alá az Egyesült Államokkal. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a japán területre telepített amerikai rakétavédelmi rendszerre és a növekvő amerikai katonai jelenlétre a térségben. „Az Egyesült Államok mindezen lépéseit fenyegetésnek tekintjük országunkra nézve” – jelentette ki.

„Megoldani egy több mint 70 éve megoldatlan problémát nem valami könnyű, és nem mondhatjuk, hogy a mostani tárgyalások során sikerült felülemelkednünk nézeteltéréseinken” – mondta Kono Taro a sajtónak. Kono azt is elismerte, hogy a februári egyeztetéseken történtekhez hasonlóan a vitában néha „kemény kijelentések” is elhangzottak.

Sino Micuko japán külügyi szóvivőhelyettes elmondta, hogy a két ország tárcavezetője találkozóján érintette a Koreai-félsziget körüli helyzetet is.

Moszkva és Tokió évtizedek óta törekszik egy békeszerződés aláírására, amely a második világháború vége óta várat magára. Ennek fő akadálya a Kuril-szigetek vitatott hovatartozású déli része: a háború után az egész szigetcsoport a Szovjetunióhoz került, Japán viszont saját területének tartja Iturup, Kunasir, Sikotan szigetét és a japánul Habomainak nevezett kisebb szigetcsoportot.

Az orosz külügyminisztérium többször is leszögezte, hogy kétség sem férhet a szigetek orosz fennhatóságához, amit szerinte a nemzetközi jog is rögzít.

A Kuril-szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, és Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására, de ez azóta sem történt meg.

Japán moszkvai nagykövetségén újságíróknak bejelentették, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívást kapott a krizantémtrónt május 1-jén elfoglaló Naruhito japán császár hivatalos, októberi trónra lépési ceremóniájára.