A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában.
A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével.
A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.
A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt.
A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.
A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.
