Naruhito az új császár a krizantém trónon

Az egyelőre szűk körben megtartott eseményen az 59 éves trónöröklő biztosította a japánokat arról, hogy édesapja szellemében és az alkotmánynak megfelelően vezeti népét.

Szombaton lép népe elé a tegnap beiktatott uralkodó Fotó: Handout . Forrás: Reuters

A legenda szerint Japán megalapítója, Dzsinmu császár a Napistennő, Amateraszu közvetlen leszármazottja volt. Krisztus előtt 660-ban foglalta el a trónt, miután a legkülönfélébb kalandok árán, fivéreivel sikerült legyőznie a helyi törzsek vezetőit. A Dzsinmu által alapított Jamato-dinasztia 126 uralkodót tud a családfában, legutóbbi császáruk tegnap foglalta el a krizantém trónt. Az 59 éves Naruhito kinevezése ráadásul nem tartozik a szokványos utódlások sorába, mert legutóbb 1817-ben fordult elő, hogy haláleset nélkül üresedett meg a trón. Naruhito apja, Akihito szakított a hagyománnyal, amely szerint az uralkodó élethosszig betölti hivatalát. Ehelyett 85 évesen visszavonult; a szokatlan lépéshez a japán alkotmányon is módosítani kellett.

Bár a második világháborúban elszenvedett, 1945-ös vereség óta kizárólag szimbolikus jelentősége van a császárnak, a világ legrégebbi uralkodóháza a japán kultúra központi elemének számít. Ennek megfelelően Akihito búcsúztatása hivatalosan már januárban elkezdődött, április 27-től pedig tíznapos, rendkívüli szabadságolási időszak vette kezdetét Japánban. A roppant népszerű vezető kedden búcsúzott hivatalosan tisztségétől. – A császárnéval együtt őszintén kívánom, hogy a holnap kezdődő Reiva-korszak stabil és gyümölcsöző legyen, és teljes szívemből imádkozom azért, hogy a Japánban és a világon élő emberek békében és boldogságban éljenek – ezek voltak Akihito utolsó uralkodói szavai.

Szombaton lép népe elé a tegnap beiktatott uralkodó
Fotó: Reuters

Hogy mennyire fontos a japán nép életében a császári család, arról az is árulkodik, hogy az egyes uralkodókhoz külön korszakot kötnek. Akihito távozásával véget ért az úgynevezett Heiszei-éra, Naruhito császár trónra lépésével pedig a Reiva-kor veszi kezdetét. A hivatalos fordításban „gyönyörű harmóniának” elnevezett, újabb korszak a 248. éra Japán történelmében. Ezeknek az elnevezéséről, a gengóról a hivatalban lévő kormány dönt.

A sajtóban megszólaló japánok mind Naruhito személyét, mind az új korszakot illetően optimisták. Ennek részben oka lehet, hogy az új császár többször leszögezte: édesapja és elődei gondolatiságát követve tölti majd be tisztségét. Erre a tegnapi, szűk körben megtartott hivatalos szertartáson elmondott, rövid beszédében is kitért. Naruhito elmondta, az uralkodóház szokásait követve, a japán alkotmányban foglaltaknak megfelelően fog uralkodni. A leendő császár egyébként szeret teniszezni, kocogni és hegyet mászni, emellett brácsázik is, a nyilvánosság számára is előadott már.

Japán kétoldalú kapcsolatainak előmozdítása érdekében Naruhito számos helyre ellátogatott, köztük 2017-ben Malajziába, amikor is a két ország az egymással fenntartott diplomáciai kapcsolatainak 60. évfordulóját ünnepelte. A nemzetközi kapcsolatok terén szerzett jártasságát erősíti diplomata felesége, Ovada Maszako is, hazai népszerűségüket pedig sikerült bebiztosítaniuk, amikor a 2011-es, fukusimai atomerőmű-baleset sújtotta területeken személyesen támogatták a túlélőket. Gyermekük, Aiko hercegnő 2001-ben született, s nevelkedése szintén elismerést váltott ki a japánok körében. Naruhito – ellentétben számos japán apával – aktív szerepet töltött be Aiko felnevelésében, miközben Maszako kezelésre járt a stress­z okozta depressziója miatt.