Norvégia a venezuelai kormány és ellenzék újabb tárgyalási fordulóját jelentette be

A venezuelai kormány és ellenzék újabb tárgyalási fordulót tart a jövő héten Oslóban a latin-amerikai országot sújtó politikai válság rendezéséről – közölte szombat este a skandináv állam külügyminisztériuma.

„Bejelentjük, hogy a venezuelai politika főszereplőinek képviselői úgy döntöttek, a jövő héten visszatérnek Oslóba a Norvégia által támogatott tárgyalási folyamat folytatására” – olvasható a közleményben.

A kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt támogatja a megbeszéléseket, Nicolás Maduro elnök ellenzéke azonban kételyeinek adott hangot, mondván a szocialista államfő már korábban is próbálkozott párbeszéddel és halogató taktikákkal, hogy hatalmon maradhasson.

Juan Guaidó ellenzéki vezető a nyugati fekvésű Lara államban tartott szombati beszédében bár közvetlenül nem utalt a norvégiai tárgyalásokra, úgy fogalmazott, hogy az ellenzék nem fogja megismételni a múlt hibáit. „Nem fogják ismét a bolondját járatni velünk hamis párbeszéddel, mint 2017-ben” – jelentette ki hívei előtt Guaidó.

Maduro Twitter-üzenetében fejezte ki köszönetét a norvég kormánynak, amiért helyszínt biztosít a megbeszéléseknek. „Köszönettel tartozom a norvég kormánynak erőfeszítéseiért, amelyekkel segíti a béke és stabilitás megteremtését szolgáló párbeszédet Venezuelában” – írta Maduro, aki szerint a kormányzati delegáció azzal indult Oslóba, hogy a kérdések átfogó megvitatásával megállapodásra fog törekedni.

Az amerikai külügyminisztérium szombat esti állásfoglalásában leszögezte: az Egyesült Államok a Norvégia égisze alatt zajló tárgyalásokon továbbra is a venezuelai nép demokrácia és a törvénytelen Maduro-rezsim vége iránti vágyát támogatja. „Egy zsarnok nem felügyelhet szabad választásokat” – közölte a tárca, amely hangsúlyozta azt is, hogy az oslói megbeszéléseken ezért kizárólag Maduro távozásáról folyhatnak tárgyalások.

„Reméljük, hogy az oslói megbeszélések erre fognak összpontosítani, s hogy előrelépések lesznek ez ügyben” – tette hozzá az amerikai minisztérium. Washington egyben követelte a bebörtönzött ellenzéki politikusok, köztük Edgar Zambranónak, a parlament alelnökének a haladéktalan szabadon bocsájtását. A minisztérium úgy tudja, Venezuelában jelenleg mintegy nyolcszáz politikai fogoly van rácsok mögött.

A múlt héten egyfajta „előzetes kapcsolatfelvétel” keretében folytak közvetett megbeszélések a norvég fővárosban. Stalin González, az ellenzéki többségű parlament második alelnöke, aki maga is jelen volt Oslóban arról számolt be, hogy a venezuelai ellenzék nem kezdett közvetlen tárgyalásokat a kormánnyal, a felek egyelőre csak felmérték a helyzetet. Mint mondta: a norvég közvetítők külön-külön találkoztak a kormány és az ellenzék képviselőivel.

A kormányzati delegációt a múlt héten Jorge Rodríguez tájékoztatási miniszter és Héctor Rodríguez, az észak-venezuelai Miranda állam kormányzója vezette. Az AP amerikai hírügynökség egy névtelenséget kérő venezuelai tisztségviselőre hivatkozva úgy tudja, az újabb megbeszéléseken Jorge Arreaza külügyminiszter és Larry Devoe, a kormány emberi jogi megbízottja is csatlakozik hozzájuk.

Az ellenzék részéről González mellett Gerardo Blyde egykori képviselő és Fernando Martínez Mottola korábbi miniszter lesz ismét jelen. Értesülések szerint soraikat bővíti Vicente Díaz, a választási bizottság volt tagja, aki támogatta a kormánnyal zajló korábbi tárgyalásokat.

Az ügyre rálátással bíró források szerint mindkét delegáció szombaton indult Norvégiába.

Venezuela súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsággal küzd. Az ENSZ szerint a venezuelai lakosság 24 százaléka, hétmillió ember szorul humanitárius segítségre. A venezuelai belpolitikai válság azt követően mélyült el, hogy Guaidó az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát.

Guaidót mintegy ötven ország ismerte el Venezuela ideiglenes elnökének, köztük elsők között az Egyesült Államok. Bár Norvégia hivatalosan nem ismerte el az ellenzéki vezetőt, szabad választások megtartására szólította fel Caracast. Elemzők szerint éppen a norvég kormány óvatos álláspontja miatt választhatták Oslót a tárgyalások helyszínéül.