Új vádak Assange bűnlajstromában

Tizenhét új vádpontot fogalmazott meg Julien Assange, a WikiLeaks szivárogtató portál alapítója ellen egy amerikai szövetségi vádesküdtszék a kémkedés elleni törvény alapján.Egyesült Államok

WIKILEAKS-ASSANGE/ Fotó: Henry Nicholls

Tizenhét új vádpontot fogalmazott meg Julien Assange, a WikiLeaks szivárogtató portál alapítója ellen egy amerikai szövetségi vádesküdtszék a kémkedés elleni törvény alapján. Az ausztrál származású aktivista jelenleg egy brit börtönben várja, hogy elbírálják az amerikaiak kiadatási kérelmét. Az amerikai igazságügyi minisztérium által csütörtökön ismertetett vádpontok szerint Assange 2010-ben törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos hírszerzési források nevét, emellett támogatta és szövetkezett is Chelsea (akkoriban még Bradley) Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson.

A titkos anyagok ellopásával és közzétételével a minisztérium állítása szerint számos informátor élete került veszélybe. – Ezek a példa nélkül álló vádak bizonyítják, mekkora fenyegetést jelent Julian Assange büntetőpere minden újságíróra, aki tájékoztatni akarja a nyilvánosságot az amerikai kormány tevékenységéről – jelentette ki a távirati iroda szerint Barry Pollack, Assange egyik amerikai ügyvédje. A jogi eljárásra vonatkozó szabályok értelmében az Egyesült Államoknak 60 nap állt rendelkezésére, hogy kiegészítse a vádakat.

Az új vádpontok egy már meglévőt egészítenek ki. Ezt márciusban ismertették, és azt az összeesküvést taglalja, amelyet Assange az amerikai kormány számítógépeibe való betöréssel követett volna el. A csütörtökön ismertetett vádpontok mindegyike tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, a két hónapja megfogalmazott vád pedig öt év börtönt vonhat maga után. A legrosszabb esetben tehát 175 év szakadhat az ausztrál nyakába. Manning semmilyen formában sincs érintve az új vádpontokban.

Assange hét évig élt Ecuador londoni nagykövetségén, ahová még 2012-ben fordult menedékért. Akkoriban úgy gondolta – mint kiderült, joggal –, hogy az ellene Svédországban megfogalmazott zaklatási gyanúsítás csak ürügy arra, hogy kiadják az Egyesült Államoknak. Miután azonban az új ecuadori kormány megállapodott Washingtonnal, visszavonták menedékjogát, majd a brit rendőrség vette őrizetbe.