A baloldal rácsapta az ajtót Weberre

Az Európai Parlament baloldali és a liberális frakciója sem áll be Manfred Weber mögé, így az Európai Tanács után újabb fronton szenvedett vereséget a néppárti csúcsjelölt. Weber bizottsági elnöki ambícióit ezzel gyakorlatilag kivégezték. A visegrádi országok Michel Bar­niert támogatják — értesült a Magyar Nemzet.

Angela Merkel a leköszönő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker társaságában. Homályos tervek, bizonytalan jövőkép Fotó: Piroschka Van De Wouw Forrás: Reuters

Csütörtökön kezdődött az Európai Unió kormány- és államfőinek brüsszeli csúcstalálkozója, ahol az országvezetők a májusi választások óta immár második alkalommal futottak neki az uniós csúcspozíciók kiosztásának. Akárcsak a múlt hónap végén, csütörtökön is előre jelezték: nevekre valószínűleg továbbra sem számíthatunk, a tagállami vezetőknek ugyanis először a kulcspozíciók betöltésének módjáról kell megegyezniük. Az uniós berkekben is összetettnek mondható, már hetek óta tartó egyeztetések margóján tegnap a visegrádi országok vezetői is összeültek Brüsszelben, hogy a közös álláspontról tárgyaljanak.

A lapunk birtokába jutott információk szerint a V4-ek a néppárti Michel Barniert tartják elfogadható jelöltnek az Európai Bizottság elnöki posztjára. Csütörtökön egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is erre tett utalást Budapesten. A visegrádi országok álláspontjáról egy ideje már azt is tudni lehet, hogy maguknak szeretnék az egyik – feltehetőleg a kül- és biztonságpolitikai főképviselői – kulcspozíciót. E forgatókönyv megvalósulásának esélyeit növeli, hogy Barnier francia politikusként Emmanuel Macron elnöknek is elfogadható jelölt, ráadásul Párizs az utóbbi hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott a kelet-közép-európai szövetséggel.

Angela Merkel a leköszönő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker társaságában. Homályos tervek, bizonytalan jövőkép
Fotó: Reuters

A francia elnök csütörtökön a csúcstalálkozóra érkezve ismét ellenérzé­seit fejezte ki a csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban, mondván: „fikció”, hogy a választásokon első helyen célba ért európai pártcsalád jelöltjének kell bizottsági elnökké válnia. A néppárti (EPP) Manfred Webernek szóló hadüzenetet Macron már sokadszorra fogalmazta meg. Az EPP jelöltjének az ügye hiába látszik veszni, tegnap Angela Merkel kancellár a pártcsalád brüsszeli tanácskozásán világossá tette, hogy a néppárt igenis kiáll a bajor elnökségi ambíciói mellett. Pár napja német kormányzati források még arról beszéltek, hogy Merkel inkább az Európai Központi Bank elnöki székét juttatná német kézbe ahelyett, hogy tovább harcol Weber bizottsági koronájáért. Berlinnek mindenesetre egyáltalán nem kedvező, hogy az Európai Parlament frissen újjáválasztott liberális és szocialista vezetői sem támogatják a néppárti frakcióvezető hatalomra jutását.

A Zöldek még nem hoztak döntést, ám ha hinni lehet a brüsszeli folyosókon keringő pletykáknak, számukra inkább a liberális Margrethe Vestager lenne az elfogadható bizottsági elnökjelölt. Manfred Weber számára ez duplán rossz hír: a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács után már az Európai Parlament nagyobb frakcióinak támogatását sem tudhatja magáénak. Az Európai Bizottság mindenkori elnökét márpedig a tagállami vezetők ajánlására a parlament szavazza meg.

Ha ma nem is, legkésőbb június végén mindenképp megoldódik a helyzet. Az Európai Parlament ugyanis július elején tartja az alakuló ülését, amikor a testület elnökének a személyéről is dönteni kell. Utóbbi a vezetői csomag része a bizottsági elnök, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank vezetője, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt mellett. Az Európai Tanács ­leendő elnökével kapcsolatban is egyre több név kerül nyilvánosságra, tegnap már Charles Michelt, az ENSZ migrációs csomagjának elfogadásába belebukott, belga ügyvezető kormányfőt is a lehetséges jelöltek között emlegették.