A Roszatom indul a második bolgár atomerőmű építésének a pályázatán

A Roszatom változatlanul azt tervezi, hogy részt vesz a második bolgár atomerőmű építésének pályázatán – erősítette meg az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója csütörtökön.

Alekszej Lihacsov hozzátette, hogy a bolgár féltől a közelmúltban kapták meg a szükséges dokumentumokat, ezért nem lépett még hivatalosan az orosz cég.

Hangsúlyozta: a Roszatom először mindenképpen önállóan indul a versenyen és nem valakivel, vagy valakikkel konzorciumban.

A bolgár kormány azt tervezi, hogy a belenei atomerőmű építése 2020-2021-ben kezdődhet. Azt már lehet tudni, hogy a pályázaton az amerikai General Electric (GE), a kínai állami nukleáris konszern, a Kínai Nemzeti Atomenergetikai Társaság (CNNC) és a Framatome francia atomerőmű-építő vállalat indul.

Bulgária 9 milliárd euróért 8 év alatt tervezi megépíteni a létesítményt.

A bolgár parlament tavaly júniusban feltételekkel ugyan, de engedélyezte, hogy a kormány újraindítsa a kétezer megawatt teljesítményre tervezett belenei atomerőmű építésének 2012-ben befagyasztott projektjét.

Bulgáriában egyetlen atomerőmű üzemel. A Duna mellett fekvő kozloduji erőműben két, egyenként ezer megawatt teljesítményű szovjet gyártmányú reaktor működik, és ezek Bulgária áramtermelésének 33 százalékát adják.

A délkelet-európai állam gázszükségletének 95 százalékát, kőolajfogyasztásának pedig 80 százalékát oroszországi importból fedezi. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoil orosz olaj- és gázkitermelő cég tulajdonában áll.

Bulgária 2005-ben hirdetett tendert a Duna parti Belene városba tervezett atomerőműre. A nyertes cég, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport a 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt.

A bolgár kormány 2012-ben azonban befagyasztotta a beruházást, mert nem tudott megállapodni az orosz féllel a kivitelezés költségéről, és nem sikerült nyugati befektetőt találni. A zátonyra futott ügylet nyomán Bulgária 601 millió euró kártérítést fizetett a Roszatomnak.