A Gázipurban lévő, több mint 40 futballpályányi területen húzódó szemétlerakó évente mintegy 10 méterrel növekszik. Arún Kumar Kelet-Delhi térségért felelős főmérnök szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, jövőre magasabb lesz, mint a 73 méteres Tádzs Mahal.
Az indiai legfelső bíróság tavaly már arra figyelmeztetett, hogy hamarosan vörös lámpákat kell felállítani körülötte a repülőgépek figyelmeztetésére.
A gázipuri szemétlerakót 1984-ben nyitották meg és 2002-re elérte kapacitása határát, ekkor be kellett volna zárni. Ám azóta is több száz teherautó érkezik naponta az indiai fővárosban összegyűjtött szeméttel.
„Naponta mintegy kétezer tonna szemetet raknak le Gázipurban” – mondta az indiai főváros önkormányzatának egyik illetékese.
2018-ban a szeméthegy egy része leomlott a heves esőzések következtében megölve két embert. Bár akkor betiltották a szemétlerakást, az intézkedés csak néhány napig tartott, mert a hatóságok nem találtak alternatívát a szemétlerakásra.
A szeméthegyből kiszivárgó metángáz rendszeresen okoz tüzeket, amelyek eloltása napokba telik.
Sámbhavi Sukla, az újdelhi tudományos és környezetkutató központ kutatója szerint a metánszivárgás akár halálos is lehet, ha a légkörbe vegyül. A szemétlerakóból fekete mérgező folyadék folyik ki a helyi csatornába. „Ezt mind meg kell állítani, mivel a folyamatos szemétlerakás súlyosan szennyezi a levegőt és a talajvizet” – közölte Csitra Mukerdzsi, a Csinta környezetvédő csoport igazgatója.
Helyi lakosok szerint a szemétlerakó körzetében szinte lehetetlen levegőt venni. Sokan el is költöznek a térségből.
Egy minapi tanulmány szerint a szemétlerakó ötkilométeres körzetben veszélyezteti az emberek egészségét, rákot okozhat.
A lakosok szerint nem jelent megoldást a szemétlerakó mellett létesült, szemétből energiát előállító üzem, mivel a szemét elégetése nyomán keletkező füst szintén mérgező. Egy helyi orvos elmondta, hogy naponta mintegy 70 embert, köztük gyermekeket kezel légzőszervi és gyomorbántalmakkal, amelyeket a szennyezett levegő okoz.
