Eltűntek a román közigazgatási kódex tervezetéből az anyanyelvhasználatot bővítő rendelkezések

Eltűntek a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezések az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetéből, amelyet sürgősségi rendelettel készül hatályba léptetni a román kormány – közölte csütörtöki hírlevelében Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ).

A magyar közösség elleni jogsértésekkel foglalkozó szervezet felidézte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) számos, a kisebbségi anyanyelvhasználatnak kedvező passzust sikerült beépítenie a parlament által tavaly elfogadott közigazgatási kódexbe, a törvénykönyvet azonban nem lehetett kihirdetni, mert elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt.

A kormány most arra készül, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadja el a közigazgatási törvénykönyvet, de az új tervezetből kihagyták például azt az előírást, amely kötelezővé tette volna, hogy az utcák, terek és parkok nevét a kisebbségek nyelvén is írják ki ott, ahol egy adott kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az eltörölt cikkelyek között szerepel továbbá a formanyomtatványok elérhetősége a kisebbségek nyelvén, valamint az alternatív küszöb bevezetése a nyelvi jogok alkalmazását illetően – írta a MIJSZ.

A közigazgatási kódex új változatát elfogadhatatlannak nevezte Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, aki tagja volt a kódexet kidolgozó parlamenti különbizottságnak. „A kormány úgy tekint a parlament munkájára, mintha az meg sem történt volna” – állapította meg a frakcióvezető.

A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament tavaly júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a bukaresti képviselőház.

A jogszabály ellen a jobboldali államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.

Az alkotmánybíróság úgy értékelte: a kódex egésze alkotmányellenes, mert elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni.