Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.

Az univerzum korai időszakából, 13 milliárd évvel ezelőttről származó oxigén, szén és por jeleit regisztálták a B14-65666 jelű objektumnál. Ez a legkorábbi galaxis, ahol ennek a három összetevőnek a kombinációját észlelték. A különböző jelzések összehasonlításával a kutatók megállapították, hogy a vizsgált galaxis valójában két összeolvadt csillagrendszerből áll. Így ez a valaha felfedezett legrégebbi összeolvadt galaxispár – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Hasimoto Takuja, a Japán Társaság a Tudomány Haladásáért (JSPS) kutatószervezet és a Vaszeda Egyetem szakértője vezette kutatócsoport a Szextáns csillagképben lévő, 13 milliárd fényévnyi távolságra található, B14-65666 jelű objektumot figyelte meg. Az innen érkező fénynek 13 milliárd évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre, tehát az a kép, amelyet most látnak a tudósok a galaxisról, azt mutatja be, hogyan nézett ki a csillagrendszer kevesebb mint egy milliárd évvel az ősrobbanás után.

Az ALMA, a chilei Atacama-sivatagban lévő rádiótávcső-rendszer észlelte a B14-65666 galaxisban lévő oxigén, szén és por kibocsátotta rádiójeleket. Ez a legkorábbi galaxis, ahol mindhárom ilyen jel észlelhető.

Az adatelemzésekből kiderült, hogy az oxigén-, szén- és porkibocsátások két „foltra” oszthatók. A Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből kiderült, hogy a B14-65666-ban két csillaghalmaz van, az ALMA által észlelt jelekből pedig kiderül, hogy a két folt egy rendszert alkot, de különböző sebességűek. Ez azt sugallja, hogy a két folt valójában két galaxis az összeolvadás állapotában. Tehát ez az olvadó galaxisok legkorábbi ismert példája.

A tudócsoport becslése szerint a galaxis teljes csillagtömege a Tejútrendszer tömegének kevesebb, mint 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a B14-65666 fejlődése korai fázisában tart. Fiatal kora ellenére azonban 100-szor aktívabban termel csillagokat, mint a Tejútrendszer. Az ennyire aktív csillagformálás szintén a galaxisok összeolvadásának fontos jellemzője, az összeütköző galaxisokban lévő gázok összenyomódása ugyanis természetszerűen csillagformálódáshoz vezet.

A galaxisok összeolvadása nagy jelentőségű a fejlődésük szempontjából, ezért a csillagászok számára fontos ezek megismerése.