Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban fogadta Imran Hán pakisztáni miniszterelnököt, akivel elsősorban az afganisztáni béke megteremtésének lehetőségeiről tárgyalt.
Az elmúlt hetekben jelentős előrehaladást értünk el az afganisztáni békefolyamatban, és Pakisztán „sokat segít” ebben az Egyesült Államoknak – fogalmazott Trump az Ovális Irodában, ahol a pakisztáni politikussal együtt nyilatkozott újságíróknak.
Az elnök megjegyezte, hogy Pakisztán korábban szerinte nem tisztelte az Egyesült Államokat és elnökét, mert „nem mondott igazat” és „kettős játékot folytatott. Trump kiemelte: Iszlámábád most ”sokat fog tenni„ az afganisztáni helyzet rendezéséért.
Donald Trump úgy fogalmazott: az afganisztáni háborút ”akár egyetlen hét alatt megnyerhetném, de egyszerűen nem akarok tízmillió embert meggyilkolni„. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok erői 19 éve vannak jelen afgán földön. ”Ez nevetséges„ – minősítette az amerikai szerepvállalás időtartamát, s azt ígérte, hogy ”nagyon gyorsan„ megoldás születik az afgán rendezésre.
Imran Hán üdvözölte a folyamatban lévő béketárgyalásokat. Leszögezte: ”Afganisztánban nincs katonai megoldás„, és azt hangsúlyozta, hogy országa soha nem állt olyan készen a békére, mint most. ”Békét akarunk„ – fogalmazott.
Az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón Donald Trump felajánlotta, hogy – amennyiben felkérik – kész a közvetítésre Pakisztán és India között a kasmíri kérdésben.
Washington és Kabul korábban rendszeresen azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja az afgán tálibokkal szövetséges szélsőséges erőket, köztük a szintén afgán Hakkáni-terrorhálózatot. Pakisztán ezt mindig tagadta, jóllehet, az 1990-es évek közepe óta mindig támogatta a tálibokat.
Az Afganisztán miatti évekig tartó nézetkülönbségek után azonban Pakisztán most együttműködik az Egyesült Államokkal egy afgán béke kikovácsolásában. Az együttműködés egyik jeleként értékelték Washingtonban, hogy a múlt héten Pakisztánban letartóztattak egy, az Egyesült Államok és India által régóta keresett terroristavezért.
A Trump-Hán tárgyalásokon – elemzők szerint – az amerikai elnök arra próbálta rábeszélni Hánt, hogy gyakoroljon nyomást a tálibokra egy tűzszünet és közvetlenül az afgán kormánnyal folytatandó tárgyalások érdekében.
Donald Trump tavaly döntött úgy, hogy az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat kezd a tálibokkal. Ezt egyébként pakisztáni tisztségviselők már évek óta javasolták Washingtonnak. ”Pakisztán és az Egyesült Államok Afganisztánnal kapcsolatos politikájának közeledése egymáshoz felélesztette a reményt az elhúzódó afgán konfliktus megoldását illetően„ – nyilatkozta a hét elején Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter a The Wall Street Journal című amerikai lap munkatársának Iszlámábádban.
A washingtoni diplomáciai nyitás után megkezdődött közvetlen tárgyalásokat Donald Trump szeptemberben már szeretné lezárni.
Egy esetleges kivonulás Afganisztánból – ahol több ezernyi amerikai katona van – elemzők szerint potenciális külpolitikai győzelmet jelentene számára a 2020-as elnökválasztások előtt.
A blokkosodás helyett az önálló stratégia fontosságát hangsúlyozta.
„A csatlakozási folyamat várhatóan közel sem lesz olyan gyors, mint amit az unió kommunikál.”
A legtöbben már nem számolnak a visszatéréssel.
Az ukrán dróntámadásra válaszolt Moszkva.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
A blokkosodás helyett az önálló stratégia fontosságát hangsúlyozta.
„A csatlakozási folyamat várhatóan közel sem lesz olyan gyors, mint amit az unió kommunikál.”
A legtöbben már nem számolnak a visszatéréssel.
Az ukrán dróntámadásra válaszolt Moszkva.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A blokkosodás helyett az önálló stratégia fontosságát hangsúlyozta.
„A csatlakozási folyamat várhatóan közel sem lesz olyan gyors, mint amit az unió kommunikál.”
A legtöbben már nem számolnak a visszatéréssel.
Az ukrán dróntámadásra válaszolt Moszkva.
A főváros katedrálisát minden héten több ezren keresik fel.
A nyolcvanéves zenész új utakon jár, de nem enged a minőségből.
Komoly válság fenyegeti a lengyel kormánykoalíciót.
Májusban a vármegyei hírportálok olvasottsági rekordot döntöttek.
„A csatlakozási folyamat várhatóan közel sem lesz olyan gyors, mint amit az unió kommunikál.”
A nagy tartalékkal átvett és az egyre több pénzt beszedő Budapest csődbe ment a baloldal vezetése alatt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
