Egyre több ország szabadul az importszeméttől

Ám mióta Kína, a térség fő hulladékimportőre másfél évvel ezelőtt betiltotta a műanyaghulladék bevitelét, a térség többi – különösen délkelet-ázsiai – országa vált a világ szeméttelepévé.

A Nyugat sokszor szemétdombnak tekinti Ázsiát Fotó: Antara Foto Agency Forrás: Reuters

A globális hulladékexport háromnegyede Ázsiában landol. Ám mióta Kína, a térség fő hulladékimportőre másfél évvel ezelőtt betiltotta a műanyaghulladék bevitelét, a térség többi – különösen délkelet-ázsiai – országa vált a világ szeméttelepévé. A 2018 eleje óta eltelt időben több mint kétszeresére emelkedett többek között a Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia szemét­importja. De ahogy nőnek a külföldi szeméthegyek, úgy nő a közfelháborodás is a térségben, az érintett kormányok pedig kénytelenek visszautasítani a Nyugat szemétdombjának kevéssé megtisztelő szerepét.

A „szemétháború” legújabb fejleménye, hogy Indonézia most többkonténernyi tiltott hulladékot küldött vissza Franciaországba és Hongkongba. Az MTI tudósítása szerint a konténerek háztartási és műanyagszemetet, valamint veszélyes hulladékot tartalmaznak, amelyek sértik az importra vonatkozó szabályokat – tudatták indonéziai vámosok. A rakomány hétfőn hagyta el az országot. Hét konténer Hongkongba, kettő pedig Franciaországba tart. Az indonéz hatóságok további 42 konténernyi tiltott hulladék visszaküldését tervezik az Egyesült Államokba, Ausztráliába és Németországba is. Jakarta júniusban öt, szeméttel teli konténert szállított vissza az Egyesült Államokba, júliusban pedig Ausztráliába küldött vissza nyolcat. Indonéz környezetvédelmi csoportok már korábban is sürgették a kormányzatot, hogy szigorítson a műanyaghulladék importjáról szóló rendeleteken. 2018-ban Indonézia 320,4 millió kilogramm műanyaghulladékot importált, míg ez a szám az ország kereskedelmi minisztériumának adatai szerint 2017-ben „csak” 128,8 millió volt.

A Nyugat sokszor szemétdombnak tekinti Ázsiát
Fotó: Reuters

A Fülöp-szigetek májusban hozzávetőleg hetven konténer szemetet szállított vissza Kanadába ötévnyi alkudozás és Rodrigo Duterte elnök több kirohanása után. A hulladékot a ­Chronic Plastics nevű, azóta megszűnt ontariói vállalat vitte a szigetországba. A vállalat akkor azt állította, a konténerek újrahasznosítható műanyagot tartalmaznak, ám ez nem volt igaz: háztartási szemét és használt pelenka volt bennük. Malajzia is arra készül, hogy háromezer tonna, hamis papírokkal, illegálisan importált műanyaghulladékot szállítson vissza származási helyére – eddig tizennégy országot azonosítottak. A maláj környezetvédelmi miniszter egyenesen árulóknak nevezte a törvényeket megsértő, kollaboráns helyi importcégeket.

Évente körülbelül 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik a világon; ennek mindössze körülbelül kilenc százalékát dolgozzák fel, illetve hasznosítják újra. A Természetvédelmi Világalap szerint a fölösleges műanyag nagy része szeméttelepeken és a tengerekben végzi, ahol viszont a nagy testű vízi állatok tápláléknak nézik, s több kiló elfogyasztása után elpusztulnak. Mivel a Nyugat képtelen megbirkózni a veszélyes hulladék feldolgozásával, Ázsiá­ba exportálja a szemetet és a problémát is, aminek a hulladékkereskedelmet szabályozó bázeli egyezmény sem tudta eddig az útját állni – emlékeztet a ­Channel News Asia hírportál. Reményre adhat okot az egyezmény idén májusi kiegészítése, amely illegálisnak minősíti a feldolgozhatatlan műanyaghulladék exportját a célország egyetértése nélkül. A gond csak az, hogy a világ legnagyobb műanyaghulladék-exportőrének számító Egyesült Államok nem részese a bázeli egyezménynek.