Fegyverkeznek a német polgárok

Egyre több lőfegyvert vásárolnak Németországban, a jelenség a politikai pártok kedvelt kampánytémájává vált. Az áthidalhatatlan ideológiai törésvonalak következtében az Európai Bizottság is számonkérte Berlint, közben a német rendőrség állítja: a probléma gyökerét a közbiztonságban kell keresni.

Fegyverbolt Berlinben. Egyre nagyobb a forgalom Fotó: Hannibal Hanschke Forrás: Reuters

Változnak a fegyvertartási szokások Németországban, a Süddeutsche Zeitung hétfőn megjelent cikke szerint csak a bajor tartomány fővárosában, Münchenben hatvanötezer regisztrált lőfegyver van. A fegyverek tartását, viselését engedélyező dokumentumok beszerzését a magyar törvényekhez hasonlóan a német jogszabályok is szigorú feltételekhez kötik. Ezért érdekes a müncheni lap cikkében feltárt másik adat, amely szerint a helyi hatóságok hatszáz fegyvertartási engedélyt visszavontak, többségében olyanokét, akik valószínűleg valamilyen szélsőjobboldali csoporthoz tartoznak.

Mindez a bajor tartományi parlament egy zöld képviselője, Katharina Schulze kérdésére adott válaszából derül ki. A képviselőnő szerint „felettébb aggasztó”, hogy egyre több lőfegyvert birtokolnak szélsőjobboldali csoportok. A Süddeutsche Zeitung beszámol a müncheni rendőrség statisztikáiról is, ezek szerint a bajor városban tavaly 379 esetben történt visszaélés valamilyen fegyverrel.

A fegyvertartásról régóta átpolitizált vita zajlik Németországban, amit eredetileg nem a német szélsőjobb, hanem épp ellenkezőleg a szélsőséges iszlám gerjesztett. Az Európai Bizottság 2015-ben, a Párizsban történt terrortámadás után vette elő a fegyvertartás szigorítását célzó közös direktíva ügyét. A négy évvel ezelőtti, november 13-án végrehajtott merényletsorozatban az Iszlám Állam öngyilkos merénylői robbantottak, illetve félauto­mata fegyverekkel lőttek civilekre. Ezért tiltaná az ilyen, sorozatlövésre alkalmas típusokat az új uniós szabályozás, a német társadalom azonban nem tudott egyez­ségre jutni a szükséges jogszabály-módosítás felett.

Fegyverbolt Berlinben. Egyre nagyobb a forgalom
Fotó: Reuters

Egy német sportlövő érdekképviselet májusban kezdett on­line kampányba, petíciójukat eddig közel 65 ezer ember írta alá. Szerintük a német kormány januárban előterjesztett tervezete a bizottság útmutatásánál is szigorúbb, mivel utóbbi engedményeket ad a vadászoknak és sportlövőknek. A szigorítás ellen kampányol a német radikális jobboldali párt, az AfD is. Sebastian Münzenmaier képviselő szerint a jogszabálytervezet kriminalizálja a többségében jobboldali érzelmű fegyvertartókat. – A vadászokat és a céllövőket akarják bűnözőknek beállítani, mintha a német polgár jelentene veszélyt. Az arab klánokkal jellemzett korszakban ez egy rossz vicc – írta Münzenmaier.

A megosztott politikai vita miatt Németország azon húsz uniós tagállam közé került, amelyeket a múlt héten arra szólított fel az Európai Bizottság, hogy jogrendjükbe bevezessék a korábban megállapított uniós direktívákat. A listára került tagállamoknak, közöttük Magyarországnak két hónapjuk van teljesíteni a brüsszeli kérést.

Miközben a politikusok a paragrafusokkal vívódnak, a német rendőrök a közbiztonság problémájára hívják fel a figyelmet. A Berliner Morgenpost most megjelent statisztikái szerint a fővárosban is egyre több fegyvert vásárolnak az emberek, tavaly ötvenezer felé emelkedett a fegyvertartók száma, 2014-ben ez a szám a 45 ezret is alig haladta meg. Különösen sok az úgynevezett kis kaliberű, önvédelemre alkalmas fegyverekre kiadott engedély: 2008 és 2014 között évente átlag ötszáz ilyen dokumentumot adtak ki, ami 2015 után nyolcszázra emelkedett. A német rendőrség szakszervezete szerint ez arra utal, hogy Berlin polgárai egyre kevéssé érzik magukat biztonságban a fővárosban.