Időt akar nyerni a koszovói vezetés

Amikor 2018 novemberében Koszovó százszázalékos vámokat vetett ki a szerbiai termékekre, Ramush Haradinaj lemondásban levő koszovói kormányfő azt nyilatkozta, hogy ez rövidesen Alekszandar Vucsics szerb elnök bukásához vezet. Ha felületesen szemléljük a dolgokat, ennek az ellenkezője történt, mert Haradinaj mondott le, amikor az 1998—1999-es szerb—koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be őt.

Távozik posztjáról a kormányfő (jobbra). Szerinte ezzel Vucsics szerb elnök karrierjének is vége Fotó: Visar Kryeziu Forrás: MTI/AP

Haradinaj a lemondását azzal indokolta, hogy így a bíróság nem a koszovói miniszterelnököt hallgatja ki, hanem csak őt, magánemberként. Haradinaj a NATO-bombázások idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagja volt, szóvivőként és parancsnokként tevékenykedett, és a szerbek bűncselekmények, háborús bűnök elkövetésével vádolják. Állítólag több ezer ilyen esetről vannak bizonyítékok, ugyanakkor Haradinajt már korábban is felmentették hasonló esetekben, bizonyítékok hiányában. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól Ramush Haradinajt.

Szerbia és Koszovó között 2013-ban megkezdődött a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, a viszony azonban az utóbbi egy évben elmérgesedett és a párbeszéd is szünetel. A szerb diplomácia azon dolgozik, hogy minél több ország vonja vissza vagy függessze fel Koszovó elismerését, a koszovói vezetés pedig ennek „megtorlásaként” vezetett be vámokat a szerb árukra.

Alekszandar Vucsics szerb államfő politikai trükknek nevezte Haradinaj lemondását. Szerinte ez már a közelgő koszovói választási hadjárat része, a lemondásban lévő kormányfő így növelné népszerűségét. Haradinaj maga is megerősítette, aktívan részt kíván venni továbbra is a politizálásban. A szerb elnök szerint Haradinaj terve, hogy a választásokat követően a szerb kisebbség képviselői nélkül is kormányt tudjon majd alakítani, és ha ezt meg is tenné, azzal tovább csorbítanák a Koszovóban ma már kisebbségben élő szerbek jogait. A szerb kisebbségnek egyébként tíz garantált hely biztosított a parlamentben. A szerbek viszont attól tartanak, ezt is valamilyen módon megpróbálják majd kijátszani, megváltoztatni.

Távozik posztjáról a kormányfő (jobbra). Szerinte ezzel Vucsics szerb elnök karrierjének is vége
Fotó: MTI/AP

Politikai elemzők szerint a jelenlegi fejlemények a koszovói vezetés időnyerési szándékát is tükrözik. A választásokra valószínűleg őszre kerülhet majd sor az önállóságát egyoldalúan kikiáltó egykori szerb tartományban. Addig nem folytatódhat a párbeszéd sem, és valószínűleg a vámokat sem fogják addig visszavonni. Szerbiának a büntetővámok miatt becslések szerint havi ötvenmillió eurós kára származik, az ottani szerbek pedig nem juthatnak hozzá az általuk megszokott szer­biai termékekhez.

Tizennyolc év után Emmanuel Macron elnök személyében a közelmúltban ismét ellátogatott a francia elnök Belgrádba, 2001-ben Jacques Chirac járt utoljára Szerbiában. Macron úgy nyilatkozott, Franciaország kész támogatni a párbeszéd folytatását. A szerb közvélemény a koszovói kérdéssel kapcsolatban egyfajta áttörésre számított a francia elnök látogatása nyomán – még arról is cikkeztek, hogy visszavonhatják a védővámokat –, de egyelőre ilyesmi nem tapasztalható. Vucsics elnök pedig drámai hangon a napokban azt is bejelentette, hogy noha az EU okmányaiban és sehol máshol nincs erre hivatalos utalás, az unió várhatóan valamilyen módon mégis kényszeríteni fogja Szerbiát Koszovó függetlenségének elismerésére. Az elnök a napokban tárgyalt a szerb ortodox egyházfővel is. A rövid sajtóközlemény szerint egyetértettek abban, hogy Koszovóért továbbra is küzdeni kell, ugyanakkor azt is megállapították, hogy a helyzet egyre összetettebbé válik.