Időt akar nyerni a koszovói vezetés

Amikor 2018 novemberében Koszovó százszázalékos vámokat vetett ki a szerbiai termékekre, Ramush Haradinaj lemondásban levő koszovói kormányfő azt nyilatkozta, hogy ez rövidesen Alekszandar Vucsics szerb elnök bukásához vezet. Ha felületesen szemléljük a dolgokat, ennek az ellenkezője történt, mert Haradinaj mondott le, amikor az 1998—1999-es szerb—koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be őt.

Távozik posztjáról a kormányfő (jobbra). Szerinte ezzel Vucsics szerb elnök karrierjének is vége Fotó: Visar Kryeziu Forrás: MTI/AP

Tizennyolc év után Emmanuel Macron elnök személyében a közelmúltban ismét ellátogatott a francia elnök Belgrádba, 2001-ben Jacques Chirac járt utoljára Szerbiában. Macron úgy nyilatkozott, Franciaország kész támogatni a párbeszéd folytatását. A szerb közvélemény a koszovói kérdéssel kapcsolatban egyfajta áttörésre számított a francia elnök látogatása nyomán – még arról is cikkeztek, hogy visszavonhatják a védővámokat –, de egyelőre ilyesmi nem tapasztalható. Vucsics elnök pedig drámai hangon a napokban azt is bejelentette, hogy noha az EU okmányaiban és sehol máshol nincs erre hivatalos utalás, az unió várhatóan valamilyen módon mégis kényszeríteni fogja Szerbiát Koszovó függetlenségének elismerésére. Az elnök a napokban tárgyalt a szerb ortodox egyházfővel is. A rövid sajtóközlemény szerint egyetértettek abban, hogy Koszovóért továbbra is küzdeni kell, ugyanakkor azt is megállapították, hogy a helyzet egyre összetettebbé válik.