Már a disznóhúst is tiltanák a német óvodákban

Két lipcsei óvoda túlbuzgó vezetése alaposan meglepte a beíratott gyerekek szüleit, amikor levélben arról értesítette őket, hogy a menüből száműzik a sertéshúst.

Muzulmán fiatalok egy berlini iskolában Fotó: Hannibal Hanschke Forrás: Reuters

Két lipcsei óvoda túlbuzgó vezetése alaposan meglepte a beíratott gyerekek szüleit, amikor levélben arról értesítette őket, hogy a menüből száműzik a sertéshúst, mivel az ovisok között muzulmánok is előfordulnak. „A változó világ iránti tiszteletből ezentúl csak sertéshúsmentes ételeket rendelünk és szolgálunk fel” – magyarázták a döntést az RT.com orosz hírportál szerint.

A „befogadó” kísérletre jelentős felzúdulás volt a válasz a közösségi médiában, a hozzászólók a muzulmán kisebbség előtti hajbókolással vádolták a levél íróit. A találó Schweinefleisch (disznóhús) hashtag alatt gyűlő Twitter-bejegyzések jó ideig vezették a népszerűségi listát. A vitába országos és helyi politikusok is bekapcsolódtak, ostobaságnak nevezve a „disznóhússtopot”. A felforrósodott hangulat ­miatt az óvodák felfüggesztették a tilalmat, és rendőrségi védelmet kértek.

A szülők véleménye is megoszlott a dologban. Az egyik apa szerint nem nagy ügy, ha a sertéshús hiányzik a menüből, hiszen a gyerek bármikor vihet magával egy virslit tízóraira vagy ebédre. Mások szerint a közösség felfújta az esetet, igaz ugyanakkor, hogy az óvodai vezetők kezdettől fogva rosszul kezelték a helyzetet. Egy harmadik úgy vélte, a botrány túl messzire ment. „Át kell gondolnunk, s elsősorban a szülőknek kell megbeszélniük az ügyet” – mondta. Volt olyan állásfoglalás is, amely szerint az óvoda jó szándékkal járt el, s azt akarta, hogy egyetlen gyermek se érezze magát elszigetelve.

Muzulmán fiatalok egy berlini iskolában
Fotó: Reuters

Hasonló esetek tömegét lehetne sorolni európai nagyvárosokból, különösen az idegenek iránt toleránsabb Észak-Európából. A harmadik legnagyobb norvég város, a húszszázalékos bevándorló arányú Stavanger mintegy nyolcezer tagot számláló iszlám közössége például azt követeli a városvezetéstől, hogy távolítsák el Muhámmád Junusz Nobel-békedíjas bangladesi közgazdász járdába süllyesztett emléktábláját, mivel az a próféta nevét tartalmazza, s azon átlépni, ne adj’ isten rálépni megalázó tiszteletlenség – számol be a stavangerei muzulmánok felháborodásáról a Voice of Europe tematikus hírgyűjtő portál. Az emlékplakettet hét éve fektették le tiszteletből, olyan más Nobel-békedíjasoké közelében, mint a dalai láma és Desmond Tutu. A közösség szóvivője szerint a város lakosai mintegy kétszáz országból érkeztek, s ezért fontos lenne a városvezetésnek, hogy védje a kisebbségek érzéseit. „Ez pedig jó hatással lenne az emberek jólétére és lelki egészségére” – mondta.

Az a holland nő sem teszi zsebre a hatóság ellene foganatosított intézkedését, aki az országszerte nagyon népszerű helyi Mikulás (Szent Miklós)-ünnep hagyományát akarta megvédeni a szélsőséges baloldal és fekete emberjogi csoportok esetleges támadásától. Szent Miklós segédeivel kéményről kéményre járva ajándékozza meg a gyerekeket. A médiavisszhangot kiváltó és erőszakkal fenyegető ellentábor azonban rasszistának kiáltotta ki a segédeket – a Fekete Pétereket –, mivel feketére festik arcukat a kéménykormot imitálva.

Tavaly a „hivatalos” Szent Miklós a frízföldi Dokkum városába érkezett volna, s a munkáspárti polgármester illendőnek érezte, hogy szélsőséges akciócsoportokat is meghívjon. Egy ­Jenny ­Douwes nevű hölgy sebtében tüntetést szervezett ez ellen, ám miután a rendőrség emiatt megkereste, felhagyott a próbálkozással. Ettől függetlenül azonban a nő korábbi felhívására 34 békés demonstráló elállta a Dokkumba vezető utat. Emiatt ugyancsak Douwest vették elő, s lázadásért hat hét közmunkára és egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A verdiktet sokan politikainak tartották, hiszen ­hasonló súlyú ítéletet terrorista szervezkedők és pedofilok kapnak.