Megkezdődött von der Leyen parlamenti vizsgája

A klímaváltozás, a nemek közötti egyenlőség és a jogszerűség védelme is kiemelt szerepet kapott Ursula von der Leyen strasbourgi felszólalásában. Az Európai Bizottság elnöki székének várományosa ma reggel állt a 751 tagú testület elé, amely este hatkor szavaz majd von der Leyen elfogadásáról. A német exminiszternek – aki már tegnap bejelentette lemondását – a szavazatok abszolút többségét kell összegyűjtenie.

Közel negyven perces beszédében von der Leyen gyakorlatilag minden, az európai választási kampányban már megjelent témát érintett. Beszélt arról, hogy Európát 2050-re az első olyan kontinensé kívánja tenni, amely kiegyensúlyozott klímájú, illetve azt szeretné, ha a jövőben az Európai Befektetési Bank egy része klímabankként működjön tovább. Kiemelte, az Európai Bizottság elnökeként 2050-re európai klímatörvényt hozna létre. Ami a jog érvényesülését illeti, von der Leyen szerint nem lehet kompromisszum az alapvető értékek betartásában. – Az Európai Bizottság az alapszerződések független őre – szögezte le a német politikus, aki ígéretet tett arra is, hogy a már meglévő mellé egy új jogállamisági mechanizmust vezet be. Mint mondta, kizárólag a jogállamiság útján lehet megvédeni a szabadságjogokat és a társadalom leginkább védtelen rétegeit.

Ismét leszögezte: a majdani bizottsági testület fele nő kell, hogy legyen. – A kontinens lakosságának a felét elvégre mi tesszük ki – érvelt a hét gyermekes családanya, aki egyébként a gyermekek jövőjének biztosításáról is beszélt. A megbuktatott csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban pedig ígéretet tett rá: küzdeni fog érte, hogy az európai állampolgárok szava a jövőben valóban döntő fontosságú legyen. Von der Leyen elmondása szerint kész rá, hogy a Spitzenkandidatok, illetve a transznacionális listák ügyét is felkarolja bizottsági elnökként.

A főként a jogállamiságra és zöld ügyre vonatkozó erős ígéretek változást jelentenek, hiszen korábban von der Leyen az alapértékek kérdésében a „senki sem tökéletes„ mondattal nyugtázta az EP aggályait. A Zöld, illetve a Szociáldemokrata frakció viszont nem támogatja egyértelműen a jelöltségét, így szükség volt a kompromisszumra. A jelöltnek ma este 374 támogató szavazatot kell összegyűjtenie.

Fotó: MTI/AP

Reakciók von der Leyennek:

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője – aki pár hete csúcsjelöltként maga is a bizottság elnöki székébe igyekezett – a támogatásáról biztosította a szintén néppárti politikust. A csúcsjelölti rendszer kivégzésével kapcsolatban viszont kissé keserűen megjegyezte, hogy a jövőben működőképes és átlátható rendszerre van szükség. Emlékeztetett arra is: a néppárt pár hete megszavazta az Európai Parlament elnökének a baloldali David Sassolit, így most a szociáldemokratákon a sor, hogy – a vezetői csomag védelmében – von der Leyent támogassák.

Iratxe García Pérez, a szociáldemokraták frakcióvezetője erre nem tett egyértelmű ígéretet, de azt kijelentette: a német jelöltnek mindenképp biztosítania kell, hogy 2024-ben már a csúcsjelöltek közül kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke. „A demokrácia nem vehet 180 fokos fordulatot” – mondta.

A liberálisok részéről a román Dacian Ciolos szintén von der Leyen jelölésének módját kifogásolta. Egyúttal arra is felhívta von der Leyen figyelmét: az Európai Tanács vezetői csomagja nem teremt egyensúlyt a nyugati és keleti tagállamok között, így az Európai Bizottság összeállításakor ezt figyelembe kellene vennie.

A zöldpárti Phillipe Lamberts ismét elmondta, hogy az elnökjelölt múlt héten nem győzte meg a pártját. „A jó szándék itt már nem elég” – szögezte le, viszont előrelépésnek nevezte von der Leyen ma reggeli beszédét. A jogállamisággal kapcsolatban Lamberts Magyarország és Lengyelország szerinte egyre romló helyzetére figyelmeztetett.

Az uniószkeptikus Identitás és Demokrácia frakció részéről a német Jörg Meuthen szólalt fel, aki elmondta: a párt nem szavazza meg von der Leyent. Szerinte a német politikus védelmi miniszterként gyakorlatilag tönkretette a német hadsereget, így nem megfelelő személy az uniós bizottság elnöki székébe. Meuthen szerint von der Leyen a parlament frakciókkal folytatott tárgyalások során rengeteg, egymásnak ellentmondó ígéretet tett.

Von der Leyen: Többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot és támogatni kell a menekülteket például humanitárius folyosók kiépítésével – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter Strasbourgban kedden.

Von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az Európai Uniónak (EU) stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.

Szolidaritásra kell törekedni a tagországok között, tisztességes együttműködésre, és fokozni kell az együttműködést a migráció kiinduló és tranzitországaival – hangoztatta.

Hozzáfűzte: az Európai Uniónak jogi és erkölcsi kötelessége, hogy életeket mentsen, de az életmentés önmagában nem elégséges. Az uniónak szerinte „humánus határokra” van szüksége, tiszteletben kell tartania minden ember emberi méltóságát. Kijelentette, meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, és modernizálni kell az európai menekültügyi rendszert. Új, átfogó menekültügyi és migrációs megállapodást kell létrehozni, valamint garantálni kell a schengeni övezet működését úgy, hogy biztosítható legyen a szabad mozgás és az emberek biztonsága egyaránt.

A bizottsági elnökjelölt beszédében hangsúlyozta, hogy az uniós értékek, valamint a legsérülékenyebbek megvédésének legjobb eszköze a jogállamiság erősítése.

„Biztosítani fogom, hogy a jogállamiság garantálása érdekében teljes és átfogó eszköztárat használjunk európai szinten. Nem lehet kompromisszumot kötni, ha a jogállamiság tiszteletben tartásáról beszélünk. Ezért az egész EU-ra vonatkozó jogállamisági mechanizmust kell kialakítani az Európai Bizottság vezetésével” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt – tette hozzá.

Ursula von der Leyen kijelentette azt is, hogy biztosítani fogja a nemek közötti teljes egyenlőséget az uniós biztosok testületében.

„Ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fogok habozni új neveket kérni” – mondta.

Von der Leyen kiemelte annak fontosságát is, hogy Európa határozottabban fellépjen fel a világban egyebek mellett a gazdaság, és a biztonságpolitika területén. A döntések mögé pedig minden tagállamnak be kell állnia – hangsúlyozta. A közös védelmi politika egyik legfontosabb eleme a NATO-val folytatott együttműködés, ugyanakkor közös európai védelmi unióra van szükség – közölte.

Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére (brexit) vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a bizonytalanság, a béke, és a stabilitás megőrzése érdekében.

„Bizottsági elnökként kész leszek meghosszabbítania a brit kilépés dátumát, ha arra szükség van a jobb megállapodás érdekében. A Egyesült Királyság szövetségesünk marad, barátunk és szoros partnerünk” – fogalmazott.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Mint elmondta, mindent meg szeretne tenni az európai minimálbér bevezetése érdekében, ez ugyanis minden teljes munkaidőben dolgozó ember számára méltóságteljes életet garantálna. A szakszervezetekkel együttműködve általános keretrendszer kialakításán kell dolgozni – hangoztatta.

Kitért arra is, hogy támogatja az Európai Parlament által a 2014-es választások előtt létrehozott, az Európai Bizottság elnökének kiválasztását biztosító csúcsjelölti rendszert, azonban közösen kell dolgozni annak jobbításán. Érthetőbbé, láthatóbbá kell tenni az emberek számára, és foglalkozni kell az európai jelöltállítási rendszer, az úgynevezett transznacionális listák rendszerének kérdésével is, mint az európai demokrácia kiegészítő eszközével – mondta.

„Számomra a legfontosabb, hogy Európa erős és egységes legyen. Aki Európát gyengíteni, megosztani akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, az ellen nagyon keményen fogok harcolni” – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jelöltet az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania, erről az EP plénuma kedd délutáni ülésén tart szavazást. (MTI)

Cseh Katalin populizmus ellenes fellépést sürget

Európa vezetése eddig tétlenül nézte a populisták, köztük Orbán Viktor tevékenységét. Ennek most véget kell vetni – mondta Cseh Katalin első európai parlamenti felszólalásában, Strasbourgban. A Momentum EP-képviselője szerint küzdeni kell azért, hogy az EU értékközösség maradjon, ehhez azonban olyan uniós vezetésre is szükség van, amely nem fél attól, hogy kiálljon a demokrácia mellett. „A status quo már rég nem elég. Tényleges változásokra van szükség” – hangoztatta Cseh Katalin. (J. T.)