Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az elnök – korábbi ígéretéhez híven – azzal az indoklással vétózta meg a kongresszus mindkét háza által elfogadott határozatokat, hogy a fegyvereladások felfüggesztése „rosszul kigondolt erőfeszítés” az Egyesült Államok számára fontos partneri kapcsolatok aláásására.
A kongresszusnak megküldött nyilatkozatában Donald Trump leszögezte: az összesen három határozat – amellett, hogy árt Washington fontos kapcsolatrendszerének – „meggyengíti az Egyesült Államok globális versenyképességét”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fegyvereladások korlátozása ártana a jemeni háború lezárását célzó erőfeszítéseknek is.
A képviselőház a múlt héten, a republikánus többségű szenátus pedig még júniusban fogadta el a határozatokat a két közel-keleti szövetségesnek szánt fegyvereladások megtiltásáról. A szenátusban republikánus politikusok is csatlakoztak a határozatokat megszavazó demokratákhoz. Indoklásuk szerint azért tiltanák meg a fegyvereladást, mert Rijád az amerikai fegyvereket használja a civilek ellen a jemeni háborúban. Mindkét párt politikusai érvként hozták fel a Hasogdzsi-ügy tisztázatlanságát is.
Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságírót tavaly októberben gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli képviseletén, mint azóta kiderült, a szaúdi trónörököshöz közelálló tanácsadók irányításával. Szaúd-Arábiában vizsgálat folyik az ügyben, ítéletek is születtek, de Mohamed bin Szalmán trónörökös felelősségét hivatalosan nem vetették fel.
A kormányzat májusban hagyta jóvá a mintegy nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokról szóló döntést, mégpedig arra a ritkán alkalmazott törvénycikkelyre – a „sürgősségi felhatalmazásra” – hivatkozva, amely lehetővé teszi az elnöknek, hogy a kongresszus megkerülésével döntsön fegyvereladásokról. Trump az iráni fenyegetésre hivatkozva indokolta a sürgős döntést.
A törvényhozók már májusban jelezték: a kongresszus hatalmának korlátozásaként értékelik a Fehér Ház lépését, és annak ellenére, hogy az elnök kilátásba helyezte vétóját, mind a képviselőház, mind a szenátus elfogadta a fegyvereladásokat tiltó határozatokat.
Egyébként 22 különböző üzleti szerződésről van szó, amelynek keretében egyebek közt precíziós irányítású rakétákat szállítanak majd Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. A fegyvervásárlási üzletnek részese Jordánia is.
Alkotmányos válság és geopolitikai nyomás sújtja az országot.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Orbán Viktor: Putyin és Zelenszkij is úgy gondolja, az idő neki dolgozik – videó
Döbbenetes genetikai eredmény, ami átírhatja a magyarság eredettörténetét
A TV2 lecserélte Tillát: ő Szépréthy Roland, a csatorna új műsorvezetője
Putyin az éjjel megindította az orosz bosszút és ez félelmetes: Ukrajna példátlan támadás alatt – belebukott az ukrán hadsereg egyik legfontosabb parancsnoka
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Alpári módon alázta meg a hatgyermekes édesanyát Molnár Áron + videó
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Szoboszlai stílusos érkezése a válogatotthoz – fotó
Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
Itt a bejelentés a világháborúról, kiderültek a nyugati tervek, Kelet-Európa komolyan érintett
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Megtámadták Jeszenszky Gézát, súlyos koponyasérülést szenvedett
Alkotmányos válság és geopolitikai nyomás sújtja az országot.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
Ő már 2014-ben látta a Fidesz megrendülését, négy évre rá még a Fidesz abszolút többségében sem hitt, 2022-ben egyenesen „hatalmas bajban” lévő Fideszt vizionált.
Természetközeli, összművészeti fesztiválon jártunk.
Bánffy Miklósnak meg kellett szerveznie az önálló magyar diplomáciát, s egy megcsonkított ország külpolitikai irányelveit kijelölnie, úgy a hazai közéleti szcénán, mind a nemzetközi küzdőtéren.
Utólag a négyszeres világbajnok is belátta, hogy hibázott.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
