Az izlandi lávamezőkön készül a Mars-misszióra a NASA

A 2020-ra tervezett Mars-missziójára készülve, az amerikai űrkutatási hivatal az izlandi lávamezőkön készítik fel feladatára marsjárója prototípusát.

A NASA a szigetország második legnagyobb gleccserének, a Langjökullnak a tövében lévő Lambahraun lávamező rideg térségét választotta ki a célra, júliusban három héten át 15 tudós és mérnök dolgozott a Reykjavíktól 100 kilométerre nyugatra lévő térségben a marsjáró prototípusának tökéletesítésén.

Az Atlanti-óceánban lévő vulkanikus szigetország talaja valamelyest hasonlít a marsi környezethez fekete bazalthomokjával, szelek alkotta dűnéivel és rögös hegycsúcsaival.

Ezen a terepen pontosan olyan tapasztalatokat szerezhetünk, amelyekre a tudósoknak szükségük van a végső modell működtetéséhez – mondta Adam Deslauriers, a kanadai Mission Control Space Services vállalat vezetője.

Ez az ottawai székhelyű cég kapott megbízást a NASA-tól arra, hogy tesztelje a marsjáró prototípusát a SAND-E (Semi-Autonomous Navigation for Detrital Environments) projekt keretében.

A prototípus egy kicsiny elektromos rover fehér panelekkel és narancssárga alvázzal. A négykerekű járművet két motor hajtja és 12 kicsiny gépkocsi-akkumulátor táplálja.

„Ez a rover tulajdonképpen elpusztíthatatlan” – hangsúlyozta Deslauriers, utalva arra, hogy a prototípust az izlandi környezethez igazították, mivel azok a végső szerkezetek, amelyeket a Marson és a Holdon fognak használni, túl érzékenyek volnának az izlandi feltételekre. A holdjárót például nem kell felkészíteni az esőre – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek.

A szenzorokkal, egy számítógéppel, duplalencsés kamerával felszerelt és távirányítással működő rover mintegy 570 kilogramm súlyú, és másodpercenként 20 centimétert képes megtenni.

Szükség van az alacsony sebességre, hogy képes legyen tökéletes adatokat gyűjteni és felvételeket készíteni – mondta Mark Vandermeulen robotmérnök.

A lávamezőn a sebessége még így is kétszer-négyszer gyorsabb, mint amilyen a Marson vagy a Holdon lesz.

Szenzorai és kamerája révén a marsjáró a környezetéről gyűjt adatokat és küldi el a mérnökök lakókocsijához.

Izlandot már korábban is használták NASA-missziók felkészülési területeként. Az Apolló-missziók idején 32 űrhajós kapott geológiai oktatást az 1960-as években az ország északi részén lévő Krafla kráter térségében.

A NASA azt tervezi, hogy jövő nyáron, a marsjáró útnak indítása előtt visszatérnek Izlandra újabb tesztek elvégzésre.