Beismerte a Facebook, hogy lehallgatta felhasználóit

Bár korábban Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója összeesküvés-elméletnek nyilvánította a gyanút, a vállalat most mégis elismerte: a telefonok mikrofonján keresztül gyűjtött adatot, vagyis lehallgatta felhasználóit. A botrány évek óta ismert problémákra hívja fel a figyelmet, miközben a helyzetet bonyolítja, hogy a vállalatok a nemzetközi kapcsolatok szereplőjévé váltak. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a felhasználók magukra maradtak.

A Nagy Testvér szerepét újabban átvette a világ legnagyobb közösségi oldala Fotó: Jonathan Alcorn Forrás: Reuters

A félrevezető jogi szövegek régóta problémát jelentenek, Balogh szerint azonban a vezető cégek nem fognak változtatni a méltánytalan gyakorlaton. Ahhoz ugyanis szigorúbb átfogó nemzetközi szabályozásra lenne szükség, erre azonban nem valószínű, hogy valaha sor kerül. Mindig lesznek a vállalatok további gazdagodásában érdekelt országok, melyek akadályozni fogják az adatvédelmi szabályok átfogó szigorítását. – Donald Trump amerikai elnök azonnal védővámok kivetésével fenyegette meg Franciaországot, amikor Emmanuel Macron elnök a Facebookot további adók befizetésére kötelezte – mondta Balogh.

Hogy az egyes nemzetállamok mennyire megosztottak a kérdésben, arra a Huawei kínai telekommunikációs vállalat körüli konfliktus is jó példa. Mások mellett az Egyesült Államok állítja, a kínai hátterű távközlési cég adatokat szolgáltat a pekingi vezetésnek, ezért adatvédelmi szempontból veszélyes beépíteni technológiájukat a távközlési infrastruktúrába. Mivel a Hua­wei olcsóbb a versenytársainál, a legtöbb nyugati ország a nyomás ellenére is vonakodik kiűzni a kínai céget piacai­ról, ezzel azonban az amerikai aggályok szerint az egész nyugati szövetségesi rendet veszélyeztetik. A Facebook körül most kipattant botrány pedig arra mutat rá, hogy személyes adataink Nyugaton sincsenek biztonságban.

Fotó: Reuters

Balogh Zsolt György elmondta: senki nem állíthatja biztosan, hogy a személyes adataink nem kerülnek harmadik fél, például nemzeti titkosszolgálatok birtokába. – A magyar jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a távközlési cégek tároljanak információt, ezek azonban metaadatok. Egy telefonhívás, chatbeszélgetés technikai részleteit rögzítik, a tartalom azonban a vállalatnál marad – mondta kérdésünkre Balogh. Ez pedig a szakértő szerint felveti a „Ki őrzi az őrzőket?” problémáját: senkinek nincs rálátása arra, hogy kihez kerülnek a rólunk gyűjtött adatok. – Az emberek nagyon könnyelműen kommunikálnak ezeken a csatornákon, eszükbe sem jut, hogy az állam vagy egy másik állam is hozzájuthat ezekhez a tartalmakhoz – mondta Balogh, hozzátéve, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem nyújtanak biztonságot a szigorúbb rejtjelezést használó csatornák sem, mint a Signal vagy a Viber.

A biztonság azonban kétélű fegyver Európában, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a rendőrségnek vagy a hírszerzésnek szigorú szabályok mentén kötelező betekintést kapniuk egyes olyan beszélgetések leiratába, amelyek segíthetnek a terrorizmus elleni harcban. Az Európai Unió számos országa működik együtt ebből a célból, miközben Franciaországban hivatalosan szükségállapot van a terrorfenyegetés miatt, de Belgiumban, Németországban és Olaszországban is sokkal aktívabb a hatóságok elhárítási munkája, mint négy évvel ezelőtt. A különböző jogvédő szervezetek, mint az Amnesty International a terror elleni harcot az emberi szabadságjogok megnyirbálásaként értelmezték és tiltakoztak ellene, ahogy ellenezték a francia szigort is a terrorcselekményeket követően. Ezért nem is engedélyezhető Európában olyan tökéletesen biztonságos, soha le nem hallgatható kommunikációs hálózat, amely alkalmas volna bűncselekmények elkövetésének megszervezésére a lebukás veszélye nélkül. Egy kanadai cég viszont átalakított Blackberry telefonokat készített a Sinaloa mexikói drogkartell tagjainak, a Phantom Secure vezetőjét pedig épp a túlságos biztonságosság miatt tartóztatták le.

A retró ereje

Ha a titkosítás szempontjából vizsgáljuk, akkor a legprimitívebb módszer a legjobb: egy emberi kéz, amely tollal ír valamit egy papírra vagy az írógép – mondta Nyikolaj Kovaljev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője a Snowden-féle adathalászati botrány kipattanását követően. Az orosz állami hivatalok egy része biztonsági okokból vissza is tért az írógépek használatához, ahogy az amerikaiak se felejtették el a régi módszert, ma is teljesen általános a nagyon fontos iratok analóg kezelése a túlságosan érzékeny, nemzetbiztonsági ügyekben, valamint a rendőrségnél. Tavaly nyáron egy alaszkai város adminisztrációs rendszerét támadta meg egy számítógépes vírus, a zűrzavaron az írógépek használatával lettek úrrá. Az írógépeknek emellett van bizonyos érzelmi előnye is a személytelennek tekintett számítógépekkel szemben: ugyanúgy romantikusabbnak tartják a felhasználók a régi eszközökhöz hasonlóan, mint a bakelitlemezt vagy az analóg fotóskellékeket.