Ideje volna a magyarok érdekeit képviselni

Civil szerveződési alapon, egy választási-politikai mozgalommal lehetne újraalapozni a felvidéki közéletet — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi oktató. Duray Miklós borús képet fest a felvidéki magyar politikai pártok jövőjével kapcsolatban, egyben kifejette: Zuzana Caputová államfő pártjának kormányra kerülésével megváltozhat az eddigi egyetértés a visegrádi négyeken belül.

Majdnem biztos, hogy sikerül leváltani a kormányt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Két választáson van túl a megosztott felvidéki magyarság Szlovákiában. Hogyan értékelné a tavaszi szlovák elnökválasztást?

– Az új köztársasági elnök, Zuzana Caputová teljesen ismeretlen személyként tűnt fel pár hónappal a jelöltetése előtt. Tulajdonképpen környezetvédelmi kérdésekben vált elsősorban egy szűk régióban ismertté. Érdekes módon sikerült a népszerűségét annyira megnövelni, hogy fölényesen nyerte az elnökválasztást. Ennek több oka is lehet. Az elnökválasztás körül kialakult helyzetben az az egyik legjellemzőbb mozzanat, hogy Szlovákiát készítik elő a kormányváltásra. Persze azt nem lehet tudni, hogy jövőre a parlamenti választáson milyen arányok fognak uralkodni az egyes pártok között, de az majdnem biztosra vehető, hogy sikerül a mostani kormányt leváltani, aminek lehet egy sajátos következménye, mégpedig az, hogy az eddigi egyetértés a visegrádi négyeken belül esetleg megváltozhat. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, nem akarom meggyanúsítani a jelenlegi elnök asszony pártját azzal, hogy a globalisták feladatait akarják végrehajtani, de biztos, hogy ha kormányváltásra kerül sor Szlovákiában, akkor annak az új kormánynak a köztársasági elnök asszony pártja lesz a legerősebb pártja, és egészen biztos, hogy meg fog változni a jelenlegi közép-európai együttműködés jellege.

– Mit jelent ez a szlovákiai magyarokra nézve?

– Az, hogy Bugár Béla (a Most – Híd szlovák–magyar vegyes párt vezetője – a szerk.) jelöltette magát köztársasági elnöknek, annak a hátterében az ő beképzeltsége állt, ugyanis teljesen egyértelművé tette, hogy be fog kerülni a második fordulóba. Az eredménye viszont ehhez a saját elvárásához képest gyalázatosan rossz volt. A másik magyar jelölt, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke pedig rettentő nagy csalódást okozott az embereknek azzal, hogy a jelölése után pár nappal visszalépett egy olyan személy javára, aki szintén visszalépett a megválasztott köztársasági elnök javára. Tehát politikailag ez egy csődhelyzet, és nagyon rossz fényt vetett a Magyar Közösség Pártjára. Ennek a számlájára írható az is, hogy nem került be senki a magyarok közül az Európai Parlamentbe.

Majdnem biztos, hogy sikerül leváltani a kormányt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Ön szerint miért ennyire szétzilált és megosztott a felvidéki magyarság?

– A megosztás 2009-ben kezdődött, amikor Bugár Béla és csapata kiléptek az MKP-ból, és tulajdonképpen az MKP korábbi gazdasági lobbijának a vezetésével és ösztökélésével új pártot alapított. Amikor pedig a Most – Hídban sem tudták érvényesíteni érdekeiket, tovább szakadtak. Most négy magyar párt van. Pontosan a fordítottja történt 2006-tól mostanáig, mint ami volt 1990 és 1998 között. Akkor természetes úton alakult ki három magyar párt, de 1994-től már mind a három együttműködött, és 1998-ban egyesült. Tehát 2009-ben kezdődött a szétesés, de annak a jelei, hogy valami baj van, már korábban mutatkoztak. 2002-ben tapasztalható volt, hogy a tömbmagyar területeken veszített a támogatottságából, az emberek csalódtak az MKP kormányzati szerepvállalása kapcsán. Mást vártak el, mint amit a párt Bugár Béla vezetése alatt tett. Kiderült, hogy az MKP a különböző gazdasági csoportok érdekeit képviseli, és nem a közösségi érdekeket. Ennek fejében azonban nem tudtunk érvényesíteni semmit a nagy alkotmánymódosításkor, ellenünkre hozták létre Szlovákia új területi felosztását.

– Ismét újraegyesülés van a láthatáron. Erről hogyan vélekedik?

– Nem úgy látom, hogy újraegyesülés fog bekövetkezni, ugyanis az MKP és a Most – Híd nem tud egyesülni. A másik kettő pedig olyan apró, hogy tulajdonképpen nem igazán van a választói bázisban súlyuk. Én úgy érzem, hogy civil szerveződési alapon, egy választási-politikai mozgalommal lehetne újraalapozni a felvidéki közéletet, ebbe kellene beolvadnia mindenkinek, aki őszintén gondolja a közösség képviseletét.

– Mindezek ellenére hogyan látja a felvidéki magyar politizálás jövőjét, milyen irányt vehet a felvidéki magyar politika a jövőben?

– Ha nem tudjuk kialakítani azt a fajta politikai egységet, amivel legalább azt az eredményt el lehet érni, hogy visszajussunk a parlamentbe, akkor nem tudom felvázolni a jövőt. Ha ez nem fog megtörténni záros határidőn belül, akkor nagyon sötét jövőt jósolok.

– Sokan azon a véleményen vannak, hogy az otthon maradt magyar szavazókat az új szlovák pártok fogják mozgósítani. Ön ezzel egyetért?

– Ennek a veszélye fennáll, de rajtunk múlik, hogy mennyire tudják ezt a befolyásukat érvényesíteni az eddig otthon maradó magyar választópolgárok esetében. Nem lehet teljesen kizárni, mert mindig is volt ilyen.