Kína ellenlépéseket tesz, ha az USA közepes hatótávolságú rakétákat telepít Ázsiában

Kína ellenlépéseket fog tenni abban az esetben, ha az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétákat telepít Ázsiában – jelentette ki Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverfelügyeleti osztályának vezetője kedden egy pekingi sajtótájékoztatón.

Forrás: MTI2019. 08. 06. 10:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Arra ugyan nem tért ki, hogy pontosan milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: mint ahogyan a múltban sem, Kína a jövőben sem fog részt venni nukleáris fegyverkezési versenyben.

A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hét végi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Fu óvatosságra intette a térség többi országát is, amelyek közül Dél-Koreát, Ausztráliát és Japánt emelte ki, és azt tanácsolta, ne engedjék az amerikai rakéták telepítését saját területükön, mert ez nem szolgálná nemzetbiztonsági érdekeiket. Az amerikai bejelentés után Ausztrália és Dél-Korea is kijelentette, hogy nem járul hozzá a rakéták telepítéséhez.

A kínai tisztviselő különösen aggályosnak tartotta az amerikai fél tervét arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben egy szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát akarnak fejleszteni és tesztelni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Kína a múlt héten helytelenítette, hogy az Egyesült Államok kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Fu ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a lépés közvetlenül negatív hatást gyakorol a világ stratégiai stabilitására, valamint Európa és az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságára.

Washington indoklását, miszerint azért lépett ki a szerződésből, mert Oroszország azt megsértette, Fu ürügynek nevezte, rámutatva: ha valóban úgy gondolták, hogy Oroszország „csal”, akkor tárgyalniuk kellett volna Moszkvával az egyezmény felrúgása helyett. A tisztviselő emellett megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy Kína nem kíván tárgyalásokba kezdeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomfegyverek korlátozásáról, mivel nagyságrendileg szerényebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége a távol-keleti ország nukleáris robbanófejeinek számát mintegy 290-re becsüli szemben Oroszország 1600, valamint az Egyesült Államok 1750 nukleáris robbanófejével.

A tisztviselő arra is rámutatott: Washington érvelése, miszerint Kína fenyegetést jelent számára, mivel a kínai hadsereg rakétáinak csaknem 80 százaléka közepes hatótávolságú, nem állja meg a helyét, hiszen ezek a rakéták nem érnék el az amerikai kontinenst.

Donald Trump amerikai elnök múlt pénteken azt mondta: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, akkor annak Kínára is kell vonatkoznia. Hozzátette: erről már egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint „ez nagyon is izgalomba hozott”.

Fu Cung erre kedden úgy reagált: nem kívánja meghazudtolni az amerikai elnököt, de Kínát nem érdekli egy ilyen egyezmény, és Peking álláspontja szerint nincs is abban a helyzetben, hogy részt vegyen egy háromoldalú tárgyalásban a nukleáris fegyverek korlátozásáról.

Kiemelte: Kína a maga részéről a lehető legvisszafogottabban járt el fegyverkészletének fejlesztésében, és tartja magát ahhoz, hogy fegyveres konfliktus esetén nem fog elsőként bevetni atomfegyvert. Mindezek fényében – fogalmazott – nem lenne sem ésszerű, sem méltányos elvárni Kínától, hogy a jelen helyzetben részt vegyen a fegyverek felszámolását célzó tárgyalásban. Hozzátette: Peking mindemellett továbbra is elkötelezett az atomfegyverek felszámolását célzó többoldalú erőfeszítések, például az ENSZ átfogó atomcsendszerződése (CTBT) mellett. Ezt a szerződést mindazonáltal Kína eddig még nem írta alá.

Dél-Koreába két éve telepítették a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert, amely nagy magasságban, a repülési végfázisban képes megsemmisíteni rövid, közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. A lépést Washingtonban és Szöulban azzal indokolták, hogy el akarják hárítani az észak-koreai rakéták jelentette veszélyt.

A rakétatelepítés Kína és Oroszország határozott tiltakozását váltotta ki, és Peking gazdasági korlátozásokat vezetett be Szöullal szemben ellenlépésként.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.