Kövér László: A demográfiai helyzet javításához mentalitásváltásra is szükség van

Kövér László szerint a demográfiai helyzet javításához a gyermekvállalás útjában álló akadályok lebontásán túl mentalitásváltásra is szükség van.

Gyergyószentmiklós, 2019. augusztus 10. Kövér László, a magyar Országgyûlés elnöke (j) és Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület nyári táborának pódiumbeszélgetésén Gyergyószentmiklóson 2019. augusztus 10-én. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

Az Országgyűlés elnöke Gyergyószentmiklóson beszélt erről szombaton délután, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület nyári táborában szervezett pódiumbeszélgetésen.

Elmondta: Magyarország élen jár Európában abban, hogy a hazai összterméke (GDP) közel öt százalékát fordítja a népesedéspolitikára, de a kormány családpolitikája csak azt célozza, hogy elhárítsa a gyermekvállalás fizikai és anyagi akadályait a fiatalok útjából.

Hozzátette: a munka neheze azonban csak ezután jön, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításához mentalitásváltásra is szükség van. Divattá kell tenni a többgyermekes családmodellt.

Hozzátette: erre Székelyföldön van már pozitív példa. Egy meg nem nevezett községben a születések száma meghaladta a temetésekét, mert divattá vált a 2-3-4 gyermekes család. Úgy vélte: a gyermekvállalási kedvet a közösség mintaadó ereje befolyásolja. Szerinte rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.

Kövér László kijelentette: egy pénzügyileg stabil, gazdaságilag prosperáló, népesedésben jövőt ígérő, nemzetközi szempontból növekvő tekintéllyel bíró, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből felépülő Magyarországot szeretnének látni, amely a magyarok által is lakott országokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatok sűrű szövedékén keresztül kapcsolódik össze.

Úgy vélte: olyan helyzetet kell előidézni, amelyben Magyarország és szomszédai kölcsönösen érdekeltek a másik sikerében. Hozzátette: ha ez működő modell Magyarország és Szerbia viszonyában, nem kell feladni a reményt, hogy előbb-utóbb a román-magyar viszonyt is ez jellemzi majd.

A házelnök kitért arra, hogy Magyarországnak a céljai eléréséhez más államokkal való együttműködésre van szüksége. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyar nép jólétének a növelése érdekében a kormány sok konfliktust vállalt, gazdasági érdekeket sértett, „és konfliktuspotenciáljának egy részét elégette”. „Senki sem szereti a balhés gyereket.

Ha ezerszer igaza van, akkor is megpróbálják kiközösíteni” – magyarázta azokat a nemzetközi viszonyokat, amelyek között érvényesíteni kell a magyar érdeket. Kövér László szerint büszkeségre ad okot, hogy a magyar nemzettudatnak pozitív tartalma van.

„Ha azt kell megválaszolnunk, hogy miért jó magyarnak lenni, ezernyi jó választ tudunk felhozni, és senkinek nem jut eszébe, hogy azért, mert utálom a románokat vagy a szlovákokat. Ez bennünket jobb helyzetbe hoz, mint azokat, akik ebből a helyzetből nem tudnak kilépni” – fogalmazott.

A Sorbán Örs EMI-elnök által moderált pódiumbeszélgetésen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is részt vett.

Szász Jenő megannyi adatot felsorakoztatva jelentette ki, hogy viszonylagos Székelyföld gazdasági leszakadása, egy sor mutató azt is jelzi, hogy a térség jobban teljesít, mint Románia más régiói. Szász is, Mezei János is a közösség cselekvőképességének a visszaállítását tartotta a legfontosabbnak.